Nagyon jó célt tűzött ki maga elé az Apple: kizárólag újrahasznosított alapanyagokat akar felhasználni a termékeiben. Időpontot még nem kapcsoltak ehhez a célhoz, de a lényeg az, hogy az Apple meg akar szabadulni a gyanús hátterű beszállítóktól.
Az elektronikában használt ásványokhoz gyakran tapad vér. A beszállítók egy része nem foglalkozik azzal, hogy esetleg tömeggyilkos afrikai hadurak uralják a bányákat, és/vagy gyerekek túrják a földet embertelen körülmények közt. A nyugati világ civil jogvédő szervezetei pedig általában nem a beszállítókat veszik elő, hanem az Apple kapja tőlük a pofonokat.
A környezetvédelmi és emberbaráti előnyök mellett üzletileg is nagyon előnyös lehet, mind az Apple, mind az Egyesült Államok számára, ha kifejlesztik az újrahasznosításhoz szükséges technológiákat.
"Úttörők akarunk lenni egy zárt beszállítói lánc létrehozásában, hogy a termékek kizárólag megújuló erőforrások és újrahasznosított anyagok felhasználásával készüljenek, és ne kelljen ásványokat bányászni." - ezt írja az Apple 2017-es felelősségvállalási jelentése. Fókuszáljunk a mondanivaló első felére, a zárt beszállítói láncra, amivel az Apple megszüntethetné a függőségét minden külső tényezőtől. Így a gyártás simán visszavihető lenne az USA-ba, és Kína nem tudná azzal zsarolni a céget, hogy drágábban adja el neki a ritkaföldfémeket. Az Apple nem fogalmazta meg célként a kínai gyártás beszüntetését, de az újrahasznosítás ezt a lehetőséget is megteremtené.
Az Apple az energiatermelésben már bizonyította elkötelezettségét: az általa használt elektromos áram 96 százaléka megújuló erőforrásokból származik.
Ez nagyjából 585 ezer tonnával csökkenti az Apple szén-dioxid-kibocsátását. Ezzel Kína is eléggé jól járt, az ázsiai ország hat tartományában összesen 485 megawattnyi nap- és szélenergiás projektet indított el az Apple, hogy az ott történő gyártását is elegendő megújuló energiával lássa el.
Az új vállalati kampusz energiaellátását is 100 százalékban megújuló források fedezik, és az Apple 9000 szárazságtűrő fát ültetett a futurisztikus épület környékén.
Forrás: Index | Kép: Pexels
Az elektronikában használt ásványokhoz gyakran tapad vér. A beszállítók egy része nem foglalkozik azzal, hogy esetleg tömeggyilkos afrikai hadurak uralják a bányákat, és/vagy gyerekek túrják a földet embertelen körülmények közt. A nyugati világ civil jogvédő szervezetei pedig általában nem a beszállítókat veszik elő, hanem az Apple kapja tőlük a pofonokat.
A környezetvédelmi és emberbaráti előnyök mellett üzletileg is nagyon előnyös lehet, mind az Apple, mind az Egyesült Államok számára, ha kifejlesztik az újrahasznosításhoz szükséges technológiákat.
"Úttörők akarunk lenni egy zárt beszállítói lánc létrehozásában, hogy a termékek kizárólag megújuló erőforrások és újrahasznosított anyagok felhasználásával készüljenek, és ne kelljen ásványokat bányászni." - ezt írja az Apple 2017-es felelősségvállalási jelentése. Fókuszáljunk a mondanivaló első felére, a zárt beszállítói láncra, amivel az Apple megszüntethetné a függőségét minden külső tényezőtől. Így a gyártás simán visszavihető lenne az USA-ba, és Kína nem tudná azzal zsarolni a céget, hogy drágábban adja el neki a ritkaföldfémeket. Az Apple nem fogalmazta meg célként a kínai gyártás beszüntetését, de az újrahasznosítás ezt a lehetőséget is megteremtené.
Az Apple az energiatermelésben már bizonyította elkötelezettségét: az általa használt elektromos áram 96 százaléka megújuló erőforrásokból származik.
Ez nagyjából 585 ezer tonnával csökkenti az Apple szén-dioxid-kibocsátását. Ezzel Kína is eléggé jól járt, az ázsiai ország hat tartományában összesen 485 megawattnyi nap- és szélenergiás projektet indított el az Apple, hogy az ott történő gyártását is elegendő megújuló energiával lássa el.
Az új vállalati kampusz energiaellátását is 100 százalékban megújuló források fedezik, és az Apple 9000 szárazságtűrő fát ültetett a futurisztikus épület környékén.