Az Európai Unióban a légszennyezés az idő előtti elhalálozások első számú oka. Az EU területén működő széntüzelésű erőműveknek csökkenteniük kell mérgezőanyag-kibocsátásukat. Az új szabályozás 20 000 emberéletet menthet meg évente.
A nitrogénoxid, a higany és a kéndioxid is azon mérgező anyagok közé tartozik, melyek kibocsátását kötelesek lesznek csökkenteni a széntüzelésű erőművek az unió tagországaiban.
Az ilyen energiatermelő létesítmények adják az EU-n belüli kéndioxid-emisszió 46 %-át, a nitrogénoxid-kibocsátás 18 %-át, valamint 39 %-át a higany- és 4 %-át a porszennyezésnek.
A környezetvédelemmel és közegészségüggyel foglalkozó nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) becslése szerint az új szabályozás akár 20 000 emberéletet is megmenthet évente.
Az EU-ban Lengyelország, Bulgária, Németország és Csehország még mindig nagy mértékben fedezi energiafogyasztását széntüzelésű erőművekkel. Ezek a tagállamok ellenezték is az új szabályozást.
Az új törvény része az EU Ipari Emissziós Direktívájának, ami 2011-ben lépett érvénybe és sok kritika érte a zöldek részéről, amiért az unión belüli széntüzelésű erőművek közel felének megengedte, hogy túllépje az emberi egészségre káros szennyező anyagok kibocsátásának határértékét.
Az új törvény elviekben ezt a gyakorlatot számolja fel, ugyanakkor lehetővé teszi egyes erőműveknek, hogy mentességet kérhessenek, amennyiben bizonyítani tudják, hogy a szükséges ráfordítás túl nagy és nincs arányban az károsanyag kibocsátás javulásával, és emellett kimutatható, hogy a környezetvédelmi elveket maradéktalanul betartják – magyarázta kissé zavarosan Enrico Brivio, az Európai Bizottság szóvivője.
A széntüzelésű erőműveket üzemeltető energiacégeknek vagy korszerűsíteniük kell létesítményeiket (szűrőkkel ellátni a kéményeket), vagy bezárnia azokat. Az új előírások 2900 szén- és fatüzelésű, valamint olaj- és földgáz-meghajtású erőművet érintenek az unióban. Ezeknek 2021-ig kell elvégezniük a szükséges korszerűsítéseket.
Forrás: Klíma Blog, Reuters | Kép: Pexels
A nitrogénoxid, a higany és a kéndioxid is azon mérgező anyagok közé tartozik, melyek kibocsátását kötelesek lesznek csökkenteni a széntüzelésű erőművek az unió tagországaiban.
Az ilyen energiatermelő létesítmények adják az EU-n belüli kéndioxid-emisszió 46 %-át, a nitrogénoxid-kibocsátás 18 %-át, valamint 39 %-át a higany- és 4 %-át a porszennyezésnek.
A környezetvédelemmel és közegészségüggyel foglalkozó nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) becslése szerint az új szabályozás akár 20 000 emberéletet is megmenthet évente.
Az EU-ban Lengyelország, Bulgária, Németország és Csehország még mindig nagy mértékben fedezi energiafogyasztását széntüzelésű erőművekkel. Ezek a tagállamok ellenezték is az új szabályozást.
Az új törvény része az EU Ipari Emissziós Direktívájának, ami 2011-ben lépett érvénybe és sok kritika érte a zöldek részéről, amiért az unión belüli széntüzelésű erőművek közel felének megengedte, hogy túllépje az emberi egészségre káros szennyező anyagok kibocsátásának határértékét.
Az új törvény elviekben ezt a gyakorlatot számolja fel, ugyanakkor lehetővé teszi egyes erőműveknek, hogy mentességet kérhessenek, amennyiben bizonyítani tudják, hogy a szükséges ráfordítás túl nagy és nincs arányban az károsanyag kibocsátás javulásával, és emellett kimutatható, hogy a környezetvédelmi elveket maradéktalanul betartják – magyarázta kissé zavarosan Enrico Brivio, az Európai Bizottság szóvivője.
A széntüzelésű erőműveket üzemeltető energiacégeknek vagy korszerűsíteniük kell létesítményeiket (szűrőkkel ellátni a kéményeket), vagy bezárnia azokat. Az új előírások 2900 szén- és fatüzelésű, valamint olaj- és földgáz-meghajtású erőművet érintenek az unióban. Ezeknek 2021-ig kell elvégezniük a szükséges korszerűsítéseket.