A Harvard University két kutatója közel 200 dokumentumot tanulmányozott, melyek a cég klímatudományról szóló kommunikációjához kapcsolódtak. A vállalat elferdítette a tényeket és félrevezette a közvéleményt, köztük a részvényeseit. Utóbbiak megtévesztése bűncselekménynek számít, ezért folyik vizsgálat az Exxon ellen.
Ahogy arról már beszámoltunk, New York államban vizsgálat folyik az Exxon Mobil ellen annak gyanújával, hogy félrevezette a közvéleményt az üzleti tevékenysége klímaváltozással kapcsolatos kockázatait illetően. A Harvard University két kutatója, Naomi Oreskes és Geoffrey Supran most valószínűleg a legutáltabb személyek az olajszektorban és valószínűleg magándetektívek követik minden mozdulatukat. (Ráadásul ítéletük mások által is meg van támasztva, mert a két harvardi kutató tanulmányát tudóskollégák lektorálták, ez a feltétele, hogy tudományos szakfolyóiratban jelenjen meg.)
Az Environmental Research Letters nevű szakfolyóiratban közzétett tanulmányban tulajdonképpen adtak egy lökést annak az esélynek, hogy az Exxon elleni vizsgálat büntetőüggyé váljon. A két kutató szerint az Exxon “határozottan elferdítette a tényeket”, nem szórványosan, hanem rendszeresen, sőt évtizedeken keresztül. “A rendelkezésre álló dokumentumok azt mutatják, hogy rendszerszintű, mennyiségileg kimutatható különbség volt aközött, hogy az Exxon Mobil tudósai és menedzserei mit beszéltek egymást között privát úton és az akadémiai körökben, s mit reprezentáltak a nyilvánosság számára”, írta Oreskes és Supran a The New York Times-ban megjelent glosszájában.
A cég belső célra szánt klímatudományi kutatásainak és az azokról szóló memóknak a 80 százaléka elismerte, hogy a klímaváltozás tény és hogy emberek okozzák.
Ugyanakkor a cég klímaváltozással kapcsolatos, nyomtatott sajtóban megjelent hirdetéseinek 80 százaléka kétségbe vonta a klímaváltozás tényét és annak emberi eredetét, vagyis hogy a légszennyezésünk idézi elő.
A tudományos eredmények eltussolása már a ’70-es évek végén elkezdődött.
Ezzel szemben mit kommunikált kifelé, a külvilágnak az Exxon?
Amikor a New York-i főügyész elindította a vizsgálatot (időközben az USA más tagállamainak főügyészei is csatlakoztak a vizsgálathoz), az Exxon azzal védekezett, hogy “sosem nyomta el a klímaváltozás kutatását”. Ezt nyilván az ügyvédek okumlálták ki, mivel az Exxon valóban finanszírozott kutatásokat és tanulmányokat. A kérdés nem ez, hanem az, hogy vajon hogyan ferdítették el a kutatási eredményeket a nyilvánosság felé, hogyan kommunikálták félre azokat tudatosan megtévesztő szándékkal. Az amerikai tőzsdei cégekre vonatkozó törvények értelmében, ha egy cég elhallgatja az üzleti tevékenységéhez fűződő kockázatokat -márpedig a klímaváltozás ilyen rizikó egy olajcégnek-, akkor büntethető. Az Exxon szóvivője “abszurdnak” nevezte a két harvardi kutató következtetéseit, mondván csak kiragadtak elemeket a cég kommunikációjából.
A dolog pikantériája, hogy az USA jelenlegi külügyminisztere, Rex Tillerson az Exxon vezérigazgatói székéből állt fel, hogy a Trump-kabinet tagja legyen. Azt már korábban kiszivárogtatták a sajtónak, hogy Tillerson még cégvezetőként külön emailt használt arra, hogy a klímaváltozásról folytasson eszmecserét munkatársaival. A két harvardi kutató elemzését a Rockefeller Family Fund finanszírozta. A híres mágnásdinasztiának szintén a bögyében van az Exxon, tulajdonképpen hadjáratot indítottak a cég ellen a klímatagadás miatt.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
Ahogy arról már beszámoltunk, New York államban vizsgálat folyik az Exxon Mobil ellen annak gyanújával, hogy félrevezette a közvéleményt az üzleti tevékenysége klímaváltozással kapcsolatos kockázatait illetően. A Harvard University két kutatója, Naomi Oreskes és Geoffrey Supran most valószínűleg a legutáltabb személyek az olajszektorban és valószínűleg magándetektívek követik minden mozdulatukat. (Ráadásul ítéletük mások által is meg van támasztva, mert a két harvardi kutató tanulmányát tudóskollégák lektorálták, ez a feltétele, hogy tudományos szakfolyóiratban jelenjen meg.)
Az Environmental Research Letters nevű szakfolyóiratban közzétett tanulmányban tulajdonképpen adtak egy lökést annak az esélynek, hogy az Exxon elleni vizsgálat büntetőüggyé váljon. A két kutató szerint az Exxon “határozottan elferdítette a tényeket”, nem szórványosan, hanem rendszeresen, sőt évtizedeken keresztül. “A rendelkezésre álló dokumentumok azt mutatják, hogy rendszerszintű, mennyiségileg kimutatható különbség volt aközött, hogy az Exxon Mobil tudósai és menedzserei mit beszéltek egymást között privát úton és az akadémiai körökben, s mit reprezentáltak a nyilvánosság számára”, írta Oreskes és Supran a The New York Times-ban megjelent glosszájában.
A cég belső célra szánt klímatudományi kutatásainak és az azokról szóló memóknak a 80 százaléka elismerte, hogy a klímaváltozás tény és hogy emberek okozzák.
Ugyanakkor a cég klímaváltozással kapcsolatos, nyomtatott sajtóban megjelent hirdetéseinek 80 százaléka kétségbe vonta a klímaváltozás tényét és annak emberi eredetét, vagyis hogy a légszennyezésünk idézi elő.
A tudományos eredmények eltussolása már a ’70-es évek végén elkezdődött.
- 1979-ben egy memo elismerte annak lehetőségét, hogy a fosszilis üzemanyagok használatából eredő légszennyezés és a légkör széndioxidtartalmának növekedése között kapcsolat lehet.
- 1982-ben egy memo arról írt, hogy “potenciálisan katasztrofális eseményekhez” vezethet a klímaváltozás, például a Déli-Sark jégtakarójának elolvadásához.
- Az 1990-es években egy cég által megrendelt kutatás tudósok által lektorált összefoglalása kijelentette, hogy “a bizonyítékok afelé mutatnak, hogy a globális klíma emberi hatásra” változik.
- 2002-ben egy tanulmány kimondta, hogy a légkör széndioxidtartalmának csökkentésére lehet szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk a korallzátonyok pusztulását (az óceánok savasodása miatt) és a tengerszint emelkedését.
Ezzel szemben mit kommunikált kifelé, a külvilágnak az Exxon?
- 1997-ben, amikor a kiotói jegyzőkönyv érvénybe lépett, a vállalat azt állította egy hirdetésében, hogy a klímaváltozás tényszerűsége “túlságosan bizonytalan ahhoz, hogy olyan tervvel szabályozzák, ami zűrzavarba taszíthatja a gazdaságokat.”
- 2000-ben pedig azt állította a cég egy hirdetése a The New York Times-ban, hogy a klimatológia “bizonytalan tudomány”.
Amikor a New York-i főügyész elindította a vizsgálatot (időközben az USA más tagállamainak főügyészei is csatlakoztak a vizsgálathoz), az Exxon azzal védekezett, hogy “sosem nyomta el a klímaváltozás kutatását”. Ezt nyilván az ügyvédek okumlálták ki, mivel az Exxon valóban finanszírozott kutatásokat és tanulmányokat. A kérdés nem ez, hanem az, hogy vajon hogyan ferdítették el a kutatási eredményeket a nyilvánosság felé, hogyan kommunikálták félre azokat tudatosan megtévesztő szándékkal. Az amerikai tőzsdei cégekre vonatkozó törvények értelmében, ha egy cég elhallgatja az üzleti tevékenységéhez fűződő kockázatokat -márpedig a klímaváltozás ilyen rizikó egy olajcégnek-, akkor büntethető. Az Exxon szóvivője “abszurdnak” nevezte a két harvardi kutató következtetéseit, mondván csak kiragadtak elemeket a cég kommunikációjából.
A dolog pikantériája, hogy az USA jelenlegi külügyminisztere, Rex Tillerson az Exxon vezérigazgatói székéből állt fel, hogy a Trump-kabinet tagja legyen. Azt már korábban kiszivárogtatták a sajtónak, hogy Tillerson még cégvezetőként külön emailt használt arra, hogy a klímaváltozásról folytasson eszmecserét munkatársaival. A két harvardi kutató elemzését a Rockefeller Family Fund finanszírozta. A híres mágnásdinasztiának szintén a bögyében van az Exxon, tulajdonképpen hadjáratot indítottak a cég ellen a klímatagadás miatt.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
