Sokkal nagyobb az igény és a kísérletezőkedv a magyarokban az alternatív, fenntartható üzemanyagok használatával kapcsolatban, mint amire ma ténylegesen lehetőségük van – ez a MOL által készíttetett országos reprezentatív kutatás egyik fő tanulsága. Az augusztus 10-i biodízel-világnap alkalmából publikált adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy immár a technológia is készen áll az energiaátmenet következő fázisára: a közúti mellett légiközlekedésben is adottak a feltételek a megújuló üzemanyag célszámok teljesítéséhez.
A magyar felnőttek közel kétharmada hezitálás nélkül utazna bioüzemanyaggal működő repülővel is – ami különösen azzal összevetve tanulságos, hogy egy önvezető autóban történő utazást (ami technikailag ma már többé-kevésbé reális lehetőség) csak 40%-nyian vállalnának be jelenleg. A friss adatok a MOL megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból származnak. A felmérésből kiderült: kiemelkedő, 80 százalékot is meghaladó a bioüzemanyag-hajtású repülőgépen való utazási hajlandóság a 30–39 évesek körében. Hasonlóan magas ez az arány a felsőfokú végzettségűek között is – a 65 év felettieknek viszont csupán a 39%-a utazna olyan légijárművön, amit bioüzemanyag hajt.
A válaszok alapján a magyar autóvezetők 83%-a számára fontos, hogy az autójához használt üzemanyag fenntartható forrásból származzon. Különösen igaz ez a férfiakra, illetve az 50 éven felüli autóvezetőkre.
Az adatok egy látszólagos ellentmondásra is rámutatnak: miközben a legtöbben valamilyen anyagi előny vagy ösztönzés hatására váltanának zöldebb üzemanyagra (tízből kilenc válaszadó jelölt meg ilyen tartalmú válaszlehetőséget azok közül, akik eleve nyitottak a fenntartható üzemanyagok használatára), minden második autóvezető már ma is hajlandó lenne valamennyivel többet fizetni a bizonyíthatóan megújuló forrásból származó energiáért.
A kérdezettek 68%-a hidrogénhajtású autóba is szívesen beülne. Az alternatív üzemanyagokra váltás jelenlegi megítélése elsősorban a költségektől függ: a leghatékonyabb ösztönző az alacsony ár és a költséghatékonyság lenne, kiemelten az idősebb korosztály (50 éven felüliek), és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. „Szükség van az állami szerepvállalásra és a gyártó cégeket ösztönző, támogató jogszabályi környezetre az alternatív, fenntartható üzemanyagok elterjedése érdekében.” – ezzel az állítással a lakosság 64%-a ért egyet. Az életkor, az iskolai végzettség és a településméret növekedésével párhuzamosan nő az állami szerepvállalás iránti igény.
Az ellentmondást a demográfiai eltérések oldják fel: ártöbbletet jellemzően a fiatalok és a diplomások hajlandóak fizetni a zöld üzemanyagokkal együtt járó tisztább környezetért, míg az árelőnyt igénylők relatív többsége az 50 feletti korosztályból kerül ki. Az is fontos tapasztalata ugyanakkor a kutatásnak, hogy a zöldátállás esetében a második leggyakrabban említett motiváció maga a fenntarthatóság, a környezet megvédésének szándéka, vagyis a CO₂-kibocsátás csökkentése, a levegő tisztasága, illetve az ökológiai egyensúly megőrzése. Ezeket a környezeti-természeti szempontokat elsősorban a fiatalabb (18–39 éves) válaszadók és a diplomások emelték ki a válaszaikban.
A vállalat – egyebek között a Szegedi Tudományegyetemmel és a Pannon Egyetemmel együttműködve – folyamatosan kutatja és fejleszti a bioüzemanyagok előállításának, illetve felhasználásának új lehetőségeit. A Budapest Airporttal, a Wizz Airrel és a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft.-vel együttműködve a MOL 2022-ben kezdte meg a fenntartható repülőgép-üzemanyag (Sustainable Aviation Fuel, azaz SAF) kereskedelmi tesztelését. Erre alapozva ma már üzemvitel-szerűen értékesít SAF-ot Magyarországon Szlovákiában és Horvátországban, hozzávetőlegesen 14 kilotonna biokomponensnek megfelelő mennyiségben.
A vállalatcsoporthoz tartozó Slovnaft pozsonyi üzemében az idei év eleje óta immár a SAF-gyártás tesztelése zajlik – a hidrogénezett növényi olajat (HVO) tartalmazó dízel előállítása mellett -, a szintén csoporttag INA rijekai finomítójában pedig az elmúlt hetekben indult meg a SAF termelése annak érdekében, hogy az érintett országok teljesíteni tudják az EU megújuló üzemanyagok arányára vonatkozó 2030-as 6%-os célszámát.
