Valóban megéri a műanyagfogyasztás csökkentése?- teszi fel a kérdést a National Geographic újságírója, a magazin egyik friss írásában. Egy átlagember számára a műanyagok elkerülésének kísérlete túlságosan megterhelőnek – és talán értelmetlennek – tűnhet. Akkor mégis mit profitálhatunk azzal, ha megpróbáljuk kiiktatni az életünkből?
A műanyag jelen van a levegőben, az élelmiszerekben és a vizekben. Becslések szerint évente 11 millió tonna műanyag kerül az óceánba, és ez a szám várhatóan megháromszorozódik 2040-re. A tudósok találtak már mikroműanyagokat a Mount Everesten és a Mariana-árokban, de az emberi agyban, a tüdőben, az emésztőrendszerben és még a méhlepényben is. De hogy pontosan mit tesznek a testünkkel ezek az anyagok, az aggasztóan nem világos egyelőre. A korai kutatások arra utalnak, hogy összefüggésben állhatnak a szívroham és a stroke, a bélbetegségek és a légzőszervi megbetegedések fokozott kockázatával, bár további kutatásokra van szükség annak bizonyítására, hogy a műanyag okozza vagy súlyosbítja-e ezeket az egészségügyi állapotokat.
A műanyagok gyártásánál több mint 16 000 különböző adalékanyagot használnak és ezek közül sokról semmilyen toxikológiai adatunk sincs – azaz nem tudjuk, hogy károsak-e vagy sem. A folyamatban lévő nemzetközi kutatásoknak sokszor éppen ez a célja, hogy jobban felmérjék az adalékanyagok széles skálájának való kitettséget, és a lehetséges egészségügyi hatásokat is.
Érdekesség továbbá, hogy egy tanulmány szerint mindössze 60 vállalat felelős a világ műanyagszennyezésének körülbelül feléért.
A legjobb tudományos eredmények szerint három nagy, rendszerszintű változásra van szükség, az első a műanyagok – különösen az egyszer használatos műanyagok – termelésének drasztikus csökkentése lenne. A második az, hogy sokkal jobban kell kezelnünk az általunk előállított és forgalomban lévő műanyagokat. A műanyagok újrahasznosítására szolgáló infrastruktúra nagy része elavult, túlterhelt, így nem lehet rendkívül hatékony. Végül nagyon fontos lenne, hogy az állampolgárok tudassák a gyártókkal: egyes csomagolásoknál nem szeretnék a műanyagot választani és arra ösztönzik a márkákat, találjanak alternatív megoldásokat a problémára.















