Hiába sorakoztunk az 50 forintos palackokkal, csökkent az újrahasznosítás a lakosság körében, miközben a hulladékkezelés rendszerének átalakítása rengeteg embernek és vállalatnak okozott nehézségeket a kezdetekkor és részben azóta is. Az elérhető adatok alapján azonban ennek egyelőre nem sok haszna lett: a gyűjtésben alig történt elmozdulás, az újrahasznosítás pedig még vissza is esett a lakosság körében a koncesszió első másfél évében, erről ír cikkében a Telex.
Mint a cikk felsorolja, az ágazat nagy része 2023 közepén lett a Mol-leányvállalat Mohu koncessziója, előtte az ipari szelektív gyűjtés és hasznosítás versenypiaci alapon működött, a lakosságit pedig nonprofit állami-önkormányzati társaságok üzemeltették. Az utóbbi azonban egyre nagyobb veszteségeket termelt a rezsicsökkentés keretében befagyasztott lakossági díjak miatt.
A koncesszió előtt a vállalati hulladékgyűjtés és -kezelés költségszintje átlagosnak számított nemzetközi viszonylatban, utána viszont alaposan megemelkedett. A cégek által fizetett, a korábbi termékdíjat nagyrészt felváltó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) díja bevezetésekor a legmagasabb összegű volt Európában. A lakossági díjak viszont továbbra is változatlanok maradtak, miután a Mohu jobbára megvásárolta a települési hulladékgazdálkodási társaságokat.
A lakossági hulladékgyűjtés kapcsán talán ezért is érte kevesebb kritika a céget, bár itt is voltak konfliktusok. Átalakult a hulladékok leadásának rendje, ami miatt sorok alakultak ki, és sokkal bonyolultabb lett a rendszer. A hiányzó zöldhulladékos zsákok, a fővárosi kukások sztrájkja, a lomtalanítás jövője és a közterületek lomtalanítás utáni takarítása körüli viták is emlékezetesek. De a legtöbb fejfájást a kevés automatával és átadóponttal, sok technikai hibával működő palackvisszaváltó rendszer okozta-okozza.
Mielőtt a Mol megkapta a hulladékkezelés jogát, évről évre részletes adatok alapján lehetett követni, hogy milyen hulladék keletkezik az országban, és mi lesz vele a későbbiekben. Az Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (EHIR) a korábbi évekre részletes adatokat tartalmaz, legutóbb azonban elmaradt a szeptemberben szokásos frissítés, így még mindig nem ismertek a 2024-es adatok.
Hiába kérte ki viszont a lap az alapvető hulladékgazdálkodási adatokat az Energiaügyi Minisztériumtól, az ezeket arra hivatkozva nem adta meg, hogy az EU-nak ezt csak kétévente kell elküldeni. Hiába áll tehát rendelkezésre, értelmezésük szerint csak akkor ismerhetik meg a rendszert finanszírozó magyar állampolgárok és cégek az adatokat, amikor az uniós jogszabályok miatt az EU-nak is meg kell küldeni.
A lakossági hulladékgyűjtés eredményeiről a KSH és a Mohu is közzétesz adatokat a honlapján, de ezek nem egyeznek meg, noha elvileg mindkettő a települési hulladékgyűjtés adatait követi.A Koncesszor, saját közlése szerint a 2025-ös havi adatokat akkor fogja tudni megosztani, ha 2026 második felében validálja azokat az Energiaügyi Minisztérium – így tehát egyelőre ezek sem állnak rendelkezésre.
Van azonban egy infografika, amin az elmúlt évek tendenciája azért látszik. Az alábbi grafikonon a KSH-hoz a Mohu regionális alvállalkozóitól és korábban a települési hulladékgyűjtőktől származó adatok láthatók arról, hogy évente mennyi hulladékot gyűjtöttek a településeken. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a házak, üzletek saját települési hulladékos kukáiba és szelektív gyűjtőibe mennyi hulladék került. (Ezen kívül még sokféle hulladék van, például a gyárakban gyűjtött, az EPR rendszerbe tartozó, illetve a mezőgazdasági vagy építőipari hulladékok.)
Azonban 2024. július 1-jétől már nem a szelektív kukákba kell dobni a műanyag, fém és üveg italcsomagolásokat, hanem azok a betétdíjas rendszerben (DRS*) a Mohuhoz kerülnek. Ezért 2024-re ezt is hozzáadtuk a szelektíven gyűjtött hulladékhoz. Ez jelentős tétel, 35 ezer tonna volt a Mohu adatszolgáltatása szerint. Ezzel a 2021-es szintet sikerült újra elérni.
Azt azonban nem tudni, hogy mennyi hulladékból sikerült a szelektív mennyiséget kiválogatni. Mert ha például 2021-hez képest nőtt az összmennyiség, akkor nem volt előrelépés a szelektív gyűjtésben.
Ennek fele egyébként biohulladék – lenyírt fű, karácsonyfa, összegereblyézett falevelek –, ebben nem hozott változást a koncesszió. Az elmúlt másfél évtizedben igazán csak műanyagból sikerült növelni a gyűjtést.
2024-ben nőtt a visszagyűjtött üveg mennyisége is, ez azonban nem jó hír. Ezt az okozza ugyanis, hogy eltűnnek a környezetbarát többutas, újratölthető sörös-, boros-, ásványvizes palackok, és helyüket egyutas csomagolások veszik át. A zavaros rendszerben a többutas üvegeket visszaváltani olyan macera lett, hogy sokan nem is sejtik, hol tudnák ezt megtenni.
A KSH-adatok szerint a begyűjtött települési hulladék csupán 25 százalékát hasznosították anyagában újra 2024-ben, ami a koncesszió előtti utolsó évben (2022) még 30 százalék volt, előtte pedig évekig még kedvezőbben alakult. Ha a teljes betétdíjas rendszer adatait hozzáadjuk az újrahasznosításhoz, akkor 27 százalékra nő az arány.
