„A marketing bullshit meg a szalon-környezetvédelem helyett valódi megoldásokat kell mutatni” – fogalmazott a Z-generációval, azaz a jövő környezeti mérnökeivel kapcsolatosan az Index cikkébenKoltai László, az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karának dékánja. Mint a cikkben elmondja, az intézményükbe felvételiző Z-generációsokban már sokkal erősebb a környezet iránti elkötelezettség és felelősség, például nem PET-palackkal, hanem kulaccsal járnak be, és ez a fogyasztói szokásaikon túl az órai hozzászólásaikon is meglátszik.

A csomagolóipar gyakran kerül a kritikák kereszttüzébe, de Koltai László árnyaltabb képet festett. 

Csomagolóipar nélkül a pandémiában nem tudtunk volna biztonságosan ennyi emberhez élelmiszert eljuttatni

– világított rá. Az, hogy ma az ételmérgezések száma elenyésző a halálozási okok között, nagyrészt a csomagolástechnikának köszönhető. Mint Koltai hozzáteszi, a körforgásos gyártási modell ma már nem trend, hanem kényszer – az Európai Unió szigorú előírásai ezt meg is követelik.

A biopolimerek alkalmazásával kapcsolatban azonban óvatosságra int: „Nincs ingyenvacsora, nincs olcsó megoldás.” A biológiailag lebomló műanyagokat mezőgazdasági termékből, például kukoricából állítják elő, azonban ez elősegítheti a talaj erózióját, és az iparágnak magas az energiaigénye. A megoldás jóval egyszerűbb, kicsit kevesebbet kellene fogyasztani– szokta mondani a kézenfekvő megoldást a szakmai fórumokon, ahol ez a vélemény nem mindig népszerű. Szerinte sokat számítanak az egyéni döntések, hogy milyen kiszerelésben vásárolunk, miből mennyit használunk. A csomagolóipar pusztán kiszolgálja a piacgazdaságot, amelyben jelen vagyunk.

A könnyűipari mérnöki szakjuk klasszikus mérnökképzés, ahol az anyagtudomány, a technológia és a folyamatfejlesztés áll a középpontban. A munkaerőpiaci kilátások pedig kifejezetten jók, a cégek kapkodnak ezekért a szakemberekért.

A nyomdaipari, csomagolóipari területen nagy az igény, a hallgatóinkat lábon elviszik

– fogalmazott Koltai. Az államvizsga előtt már sokan munkában állnak csomagolástervezőként, nyomdaipari termelésfejlesztőként vagy folyamatmenedzserként.

A ruházati iparban ugyan a rendszerváltás után jelentős átalakulás zajlott a távol-keleti import miatt, de a nagy hozzáadott értékű termékeket gyártó cégek – sportruházat, egészségügyi ruházat – keresik a magyar szakembereket. Sok hallgató pedig saját vállalkozást indít, ebben az egyetem programjai segítik őket.