Feljelentést tett hivatali visszaélés gyanúja miatt a hulladékkoncesszió ügyében a Transparency International Magyarország, erről a saját közösségi oldalukon is hírt adtak a múlt hét végén. Az alkalmanként környezeti ügyekben is megszólaló civil szervezet szerint a magyar kormány a hulladékkoncesszió kezdeteitől, vagyis 2021-től jogsértőn járt el, amikor 35 évre kiiktatta a versenyt a hulladékgazdálkodási piac jelentős részén. A TI-M ezügyben menetközben kelt beadványa nyomán az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított.
A Transparency International Magyarország (továbbiakban: TI-M) szakemberei szerint a hulladékkoncesszió azonban nem csak az Európai Unió joga szempontjából bajos, hanem a hazai előírások szempontjából is. „Röviden összegezve: a vonatkozó törvény, valamint a MOL és az állam között létrejött hulladékkoncessziós megállapodás értelmében a MOHU-nak 2022. december 31-éig meg kellett szereznie a tevékenységhez szükséges engedélyeket. Ha ez nem történt meg, akkor a koncessziós szerződésnek meg kellett szűnnie. A feltétel teljesülésének az ellenőrzését követően a megszűnésről az energiaügyi miniszternek kell közleményt kiadnia.”
Ám a kormány menet közben úgy módosította a törvényi feltételeket, hogy a MOHU az engedélyek megszerzésére irányuló kötelezettséget kiválthatja azáltal, ha beszállítói szerződést köt a megfelelő engedélyekkel rendelkező alvállalkozókkal. E ponton a TI-M szeretette volna kideríteni, mi is történt valójában.
„Abból indultunk ki” -írják -, ” hogy ha a MOHU határidőre teljesíti az engedélyekkel kapcsolatos eredeti feltételt, akkor nyilván semmi szükség nem lett volna arra a törvénymódosításra, aminek értelmében elegendő alvállalkozók útján rendelkeznie az engedélyekkel. Ezért meg akartuk tudni, hogy mikor és miféle engedélyeket szerzett be a MOHU és ennek érdekében két körben – 2023-ban és 2025-ben – is kikértük a MOHU-tól a kapcsolódó adatokat. Az így megkapott iratok között azonban nem találtunk olyan engedélyt, ami a MOHU nevére szólt volna, amiből arra következtettünk, hogy a MOHU nem teljesítette a hulladéktörvény eredeti rendelkezésében előírt követelményeket.”
Civil szervezetként a TI-M, mint írják, nem fordulhatott közvetlenül bírósághoz ebben az ügyben, ezért az ügyészséget kérte meg arra, hogy közérdekből indítson pert a hulladékkoncessziós szerződés rendelkezésre álló információk alapján feltehető megszűnésének a megállapítása érdekében. Ám az ügyészség nem indított eljárást. Később a Közbeszerzési Hatósághoz fordultak a hulladékkoncesszió odaítéléséhez vezető úgynevezett koncessziós beszerzési eljárás szabálytalanságai miatt, de a KH sem kezdeményezett jogorvoslati eljárást.
A civil szervezet szerint, ha helytálló a következtetésük és a MOHU 2022. december 31-éig tényleg nem szerezte meg a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket, akkor az energiaügyi miniszternek is észlelnie kellett volna a hiányosságot és közleményt kellett volna kiadnia a hulladékkoncessziós szerződés megszűnéséről. A rendelkezésre álló információk szerint ilyesmire nem került sor és mivel a TI-M úgy véli, ez a mulasztás jogsértő, feljelentést tettek az ügyben.
Panaszuk nyomán a rendőrségnek most két dolgot kell vizsgálnia: egyrészt azt, hogy a MOHU valóban a törvényes feltételeknek megfelelően, vagyis a szükséges engedélyek birtokában gyakorolja-e a hulladékgazdálkodási koncesszió jogát, másrészt azt, hogy történt-e a MOL-t, illetve a MOHU-t jogtalan előnyhöz juttató vagy erre irányuló kötelességszegés.
