Idén második alkalommal szervezte meg a White Paper Consulting a Budapest Biogas Summit konferenciát, amelyen 18 ország több mint 100 szervezetének képviselői vettek részt, hogy megvitassák a biogáz növekvő szerepét az átalakuló európai energiaszektorban.
Horváth Ádám, a MOL-csoport Új és Fenntartható Üzletágakért felelős alelnöke a konferencia megnyitó előadásában hangsúlyozta, hogy bár a biogáz és a biometán nem univerzális csodaszer, az energetikai trilemma mindhárom elemére választ adva a zöld átmenet kulcsfontosságú eleme. A magyar és az uniós szabályozók figyelmét külön felhívta arra, hogy a jelenlegi uniós célkitűzések továbbra is irreálisak, a tagországi vállalások pedig igencsak túlfeszítettek, így egyértelmű szabályozásra és finanszírozható támogatási
rendszerekre lenne szükség a hatékony együttműködéshez.
Charlotte Morton, a Biogáz Világszövetség (WBA) vezérigazgatója a biogázt a világ jelenlegi legizgalmasabb lehetőségének nevezte. Szerinte egyáltalán nem a tőkehiány jelenti az elsődleges akadályt, hanem a projektek összeállításának nehézsége, ezért az egyedi beruházások helyett a teljes körű, globális ipari szemléletre való áttérést sürgette. Svetlana Bochkova, az Eurogas vezető szakpolitikai menedzsere arra a jelentős szakadékra világított rá, ami az európai biogázszektorral kapcsolatos politikai ambíciók és az uniós
biogázprojektek gyakorlati valósága között tátong. Sürgette az európai hatóságokat, hogy az általános stratégiai nyilatkozatok helyett a konkrét szabályozási keretek kidolgozását helyezzék előtérbe.
Piotr Kuś, az ENTSOG vezérigazgatója szerint az Európai Uniónak a meglévő gázinfrastruktúráját kell kihasználnia az átmenet felgyorsításához. Kiemelte a zöld gáz stratégiai jelentőségét, de megjegyezte, hogy jelenleg hiányoznak azok a tényleges szakpolitikai eszközök, amelyekkel a kitűzött ambiciózus uniós célok teljesíthetők lennének. Simon Anita, az ALTEO Csoport vezérigazgató-helyettese egyik legfontosabb állítása az volt, hogy a magyar biogázszektor egy érett és ellenőrizhető ipari rendszert képvisel, ahol a siker a teljes értékláncon átívelő, magas szintű műszaki-operatív komplexitás kezelésén múlik. Hangsúlyozta a stabil befektetési környezet szükségességét az iparág növekedéséhez.
Ragoncza Ádám, a Nemzeti Biometán-Biogáz Zöldenergia Iparági Egyesület szakértője megjegyezte, hogy bár Magyarország erős mezőgazdasági alapokkal rendelkezik, biogáziparági célok eléréséhez elengedhetetlen „az energiaszektor és a mezőgazdaság összekapcsolása”. Tóth Kornél, a MOL-csoport Fenntartható Üzleti Megoldások vezetője szerint nem az iparág felkészültségével van a probléma, szerinte „megvan a szándékunk és minden eszközünk is a megvalósításhoz”, a szabályozás lassú végrehajtása ellenére is.
Dudás Gábor Miklós, az FGSZ üzletfejlesztési vezetője figyelmeztetett a piaci érdeklődés és a tényleges cselekvés közötti ellentmondásra a hálózati csatlakozási szerződések magyarországi véglegesítése terén. Indy Vatteroth, a Bureau Veritas európai műszaki értékesítési vezetője hangsúlyozta, hogy „stratégiai partnerségekre van szükségünk, nem csupán szolgáltatókra”. Borsányi Zsolt, az MVM ONEnergy beszerzési igazgatója a nagykereskedelmi piac jelenlegi kereskedelmi stagnálására mutatott rá, megállapítva, hogy új belépők híján „sem új vevők, sem új eladók nem mozdítják el a piacot”. Jay Morrod, az STX Group kereskedelmi elemzési csoportvezetője hangsúlyozta, hogy bár a kínálati oldali szabályozás létfontosságú, az iparág méretnöveléséhez és az árak stagnálásának elkerüléséhez elsősorban a keresleti oldal élénkítésére kell összpontosítani. Szerinte „a keresleti oldali kötelezettségek bevezetése a legjobb eszköz arra, hogy a termelési kapacitások ténylegesen megépüljenek és üzembe álljanak”.
A lengyel piac kapcsán Michał Tarka, a Lengyel Biometán Szervezet főigazgatója kifejtette, hogy Lengyelország „a régió egyik legígéretesebb országa” a jövőbeli beruházások számára. A szektor elsődleges hajtóerejeként az ország jelentős alapanyag-potenciálját és kiváló infrastruktúráját jelölte meg. Marijan Cenger, a Horvát Biogáztermelők Szövetségének vezetője elmondta, hogy a piac jelenleg a horvátországi új energiatörvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek életbe lépésére vár, amelyek véglegesítése várhatóan még a nyár
előtt megtörténik. Max Elverfors, a Biokraft európai értékesítési vezetője elmondta, hogy az északi államok biogáz-piacát a nagy szállítási távolságok és a korlátozott gázhálózat határozzák meg, ami miatt a biometán bio-LNG-vé történő cseppfolyósítása egyértelműen a legjobb
megoldás a nehézgépjármű-szektor és a hajózás dekarbonizációjára.
A magyarországi helyzet kapcsán Ragoncza Ádám a mezőgazdasági és az energiaszektor összekapcsolásának eredendő nehézségeit emelte ki. Szerinte a leghatékonyabb módja annak, hogy a gazdálkodókat meggyőzzék az energetikai átmenetben való részvételről, ha „felkínálják nekik a lehetőséget arra, hogy maguk tartsák kézben az energiaköltségeiket.”Gyakorlati megvalósítási szempontból Kovács Tamás, a Magyar Megújuló Energia Szövetség képviseletében a szektor működési összetettségét emelte ki, emlékeztetve az érintetteket, hogy „a biogáz- és biometán-beruházásoknak hosszú távú, banki finanszírozásra alkalmas üzleti modellekre, valamint tapasztalt és jól képzett partnerekre van szükségük”. Vedres Péter, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal képviseletében a termelők előtt
álló műszaki és gazdasági döntésekről beszélt a változékony piacon, felvetve a kérdést, hogy „villamos energiát termeljenek-e belőle, mert az pénzügyi szempontból kifizetődőbb”, vagy a földgázhálózatba történő betáplálást részesítsék előnyben.
Halász Evelin, a MOL-csoport által 2023-ban átvett szarvasi biogázüzem ügyvezető igazgatója kiemelte a biometán-létesítmények irányításával járó jelentős logisztikai, karbantartási és szabályozási kihívásokat. A közös erőfeszítés fontosságát hangsúlyozva megjegyezte:
„Mindenki támogatására szükségünk van ezen az úton”, hogy több piaci szereplőt ösztönözzenek a biometán-üzletágba való belépésre.
