Szerző: Livo László
Gazdasági és Energetikai miniszterünk minapi nyilatkozatán elgondolkodva a háttérben meghúzódó fizikával és földrajzunkkal megérthető természeti- és műszaki technológiai lehetőségeinken, elcsodálkoztam. Mert valóban, a napfény nevezhető akár primér energiahordozónak is. Hiszen a Nap melege váltja ki az időjárásunkat jellemző széljárást, az álló és folyó vizeink párolgását, a levegő és a földfelszín hőmérsékletét, a csapadék hullását. Élteti bolygónk növényzetét. Jelentős, 173000 TW sugárzási teljesítménnyel bombázza éjjel nappal a Föld bolygó felszínét.
Hogy a Nap által a Földre érkező energia sűrűsége nagy vagy kicsi, eldönthetjük az 1. sz. ábra adataiból.
- sz. ábra 2. sz. ábra
Napunk valóban hatalmas teljesítménnyel sugároz, ám Saját fosszíliáinkra és uránércünkre hosszú távú
Földünk folyamatos mozgásai miatt egy adott területre energia ellátásunk több mint 50%-át bízhatnánk…
ebből ciklikusan változó mennyiségű energia jut.
Innen azt is megtudhatjuk, hogy 1 négyzetkilométernyi területről különböző technológiáinkat mekkora primérenergiával ajándékozza naponta a Nap. Már csak zöldnek nevezett megújulós technikáink hatásfokától függ, hogy például villamos energiából mennyit tudunk magunkévá tenni Magyarországon egy napfényes napon.
Valóban így lenne? Nem egészen. Ugyanis a napsugárzás állandó teljesítményéből a földfelszín minden egyes négyzetkilométere más-más mértékben részesül. Köztudott, hogy a majdnem gömb alakú Föld forog, kering a Nap körül, tengelye ferdén táncol és 510 milliárd négyztekilométernyi felszíne csupán kevesebb, mint 1/3-ában szárazföld, amiből hazánk határai közt mindössze hatszázad százaléknyi, 93000 km2 terül el. Ha tehát teljes szabad területünket zöldvillany termelésre fognánk, akkor technológiáink fejletlensége mellett is napi 45000 kWh-nyi villamos energiát termelhetnénk négyzetkilométerenként. Ez első látásra egy nagy lehetőség. Hiszen a fogyasztásunk töredéke ennek. (mintegy 1300 kWh/km2/nap).
Ám, ha figyelembe vesszük, hogy évente enyhén változó napsütéses óráink száma hazánk területén mindössze 2100, akkor már a realitás talaján állunk. A valós szám tehát nem haladhatja meg az 1100 kWh/km2/nap értéket! Ugyebár ez az eredmény, mely ráadásul nem tartalmaz fejlődési lehetőséget, már nem annyira biztató… Pláne, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy 3200 lakott településünk, lakosságunk élelemmel való ellátása, ipartelepeink folyó- és állóvizeink, hegyeink-völgyeink, erdeink stb. mind, mind csökkentik az igénybe vehető területet. Bizonnyal van tehát a korlátlan növekedés elvakító vágya mellett egy ésszerű határ, amit nem érdemes átlépnünk. Elsőként mindjárt az, hogy egy esztendő nálunk is 8760 órából áll. S energiát fogyasztunk az év minden másodpercében. Minden tevékenységünk csak akkor lehet folyamatos, ha infrastruktúrális körülményeink pillanatnyi üzeme azt lehetővé teszi. Átadja nekünk azt az energiát amire az adott helyen és pillanatban életben maradásunkhoz, hasznos tevékenységünk folytatásához szükségünk van…
Végül fogadjuk el az összegyűjtött ellenőrzött adatok alapján hogy naperőműveink hatásfoka mindössze 20%, szélgenerátoraink éves kihasználhatósága alig 25%, vízi erőműveink hatásfoka nagyobb 90%-nál. S tegyük hozzá azt is, hogy a zöld technológia eszközeire 2000 óta több 10 000 milliárd Forintot költöttünk. Mely összegből az EU drasztikusan erőszakolt zöld demagógiája ellenére is nem csak Paks II-t építettük volna meg, hanem Bőst és 4000 MW-nyi lignit erőművet is. Melyek együttesen valódi energia szuverenitást és energia biztonságot nyújtanának szeretett hazánk számára!
Tehát akkor járunk jól, ha szűkös területünkből energiatermelésre csupán a legszükségesebb mértékben áldozunk. Magyarországon egy főre mindössze közel egyetlen hektár, azaz 10000 négyzetméternyi terület jut. Érdemes meggondolnunk hát, hogy búzát, kukoricát vetünk-e bele, holland típusú üvegházat építünk rá, energiaerdőt telepítünk esetleg egy 15 MW-os széltornyot, vagy 1 MW-nyi beépített teljesítményű PV napelemparkot, mely éves szinten maximum 400 MWh villamos energiát szolgáltat.
(Részletek a www.energiaakademia.lapunk.hu honlapon. A rovatban közölt véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a kiadó, vagy a szerkesztőség álláspontját.)
