Hamarosan PVC-hulladékból előállított motorolajok kenik a csúcsverdák lelkét – a Virginia Tech kutatócsoportja a Nature hasábjain mutatta be azt az új kémiai eljárást, amellyel a hírhedten nehezen újrahasznosítható polivinil-klorid (PVC) közvetlenül átalakítható szintetikus kenőanyagok – például motorolajok – kulcsfontosságú alapanyagává, polialfa-olefinné. Az áttörés egyszerre két jelentős környezeti problémára kínál megoldást: csökkenti a lerakókba kerülő műanyaghulladék mennyiségét, miközben fenntarthatóbb forrást biztosít a modern gépekhez elengedhetetlen, hagyományosan magas ökológiai lábnyommal gyártott ipari kenőanyagok számára.
A PVC újrafeldolgozása kifejezetten összetett feladat, mivel a klórtartalom és a különféle gyártási adalékanyagok miatt a hagyományos technológiák csődöt mondanak, így a vízvezetékekből, nyílászárókból vagy akár bankkártyákból származó hulladék óriási része ma is a szeméttelepeken végzi. A Guoliang „Greg” Liu vezette csapat olyan folyamatot dolgozott ki, amelyben a PVC-t oldószerbe helyezik, majd alumínium-triklorid és alfa-olefinek hozzáadásával 70 °C-ra (158 °F) melegítik három órán át. A folyamat végén a kutatók sűrű, kiváló kenési tulajdonságokkal rendelkező olajat vontak ki, bebizonyítva, hogy a műanyaghulladékból megvalósítható a zöld, csúcsteljesítményű kenőanyagok előállítása.
A kutatás Liu laboratóriumának korábbi sikereire épült, ahol korábban szappanokhoz és mosószerekhez használt felületaktív anyagokká alakítottak más típusú műanyagokat. Az alapötlet a PVC polietilénvázán lévő klóratomok más funkciós csoportokra való cseréjére épült, ám a korai kísérletek során keletkezett anyag túlságosan lágy, nyúlós maradt, és nem érte el a kívánt szilárdsági paramétereket.
A technológiai áttörést az a felismerés hozta el, hogy a ragadós polimerláncokat még kisebb szegmensekre kell bontani, ami végül egy hagyományos újrahasznosítási terméknél jóval értékesebb folyékony vegyületet eredményezett. Az így nyert szintetikus olaj kenési képességeit a Texas A&M Egyetem laboratóriumában vizsgálták be, míg a reakciók pontos mechanizmusát a Caltech szakembereivel végzett kémiai számítások támasztották alá. Az eljárás nemcsak az értéknövelő újrahasznosítás (upcycling) előtt nyit új távlatokat, hanem mintaként szolgálhat a legproblémásabb műanyaghulladékok ipari körforgásba való visszavezetésére is.
