A felsőoktatási intézmények fenntarthatósági kezdeményezéseinek legrangosabb nemzetközi elismerését, a Green Gown Award első díját nyerte el a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Zero és az Ecology to Design (E2D) programjaival. A díjazott kezdeményezésben a közösségi kert, a méhészet, a komposztálás, az erdőültetés és a hulladékbank egyazon szemléletet képvisel: azt, hogy a fenntarthatóság az oktatásban és az egyetem mindennapi működésében egyaránt kézzelfoghatóvá válhat.
A Green Gown Award idei döntőjébe 63 országból 89 pályázó jutott be 8 kategóriában, a „Nature Positive” besorolásban pedig a MOME bizonyult a legjobbnak. A 16 fős nemzetközi döntőbizottságban többek között az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP), a UN Sustainable Development Solutions Networknek (UN SDSN) és a Higher Education Sustainability Initiative-nek (HESI) a szakértői is részt vettek.
A nemzetközi zsűri szerint a MOME programjainak egyik legnagyobb erőssége, hogy az egyes kezdeményezések benne nem elszigetelten működnek, hanem egymásra épülve, egymást erősítve alkotnak koherens rendszert. A bírálók külön kiemelték a projektek innovatív és holisztikus szemléletét, amelyek a MOME működésében is új lehetőségeket teremtenek, és más felsőoktatási intézmények számára is inspiráló, továbbfejleszthető modellként szolgálhatnak.
A karbonsemlegességtől a természetpozitív egyetemig
Az egyetem fenntarthatósági programja, a MOME Zero története 2022-ben azzal a céllal indult el, hogy – Magyarországon elsőként – az egyetem 2030-ra intézményi szinten elérje a karbonsemlegességet. Azóta a kezdeményezés jóval tovább nőtt az eredeti célkitűzésnél. A kibocsátások csökkentése és kompenzálása mellett ma már a városi biodiverzitás megőrzése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és az egyetem környezetének a tudatos alakítása is a program részét képezi.
A cél nem az, hogy a fenntarthatóság kampányszerűen jelenjen meg az egyetemen, hanem hogy a mindennapi működés és gondolkodás szerves, meghatározó részévé váljon olyan aktivitásokon keresztül, amelyekbe a hallgatók és a munkatársak egyaránt
aktívan bekapcsolódnak. A program öt gyakorlati pillérre épül: erdőültetésre, méhészetre, komposztálásra, közösségi kertre és hulladékbankra. Ezek az Európai Unió GreenComp fenntarthatósági kompetenciakeretével összhangban fejlesztik a hallgatók ökológiai tudatosságát és cselekvőképességét.
A MOME Zero csapata az elmúlt években 690 hallgató és munkatárs bevonásával 25 hektáron, pótlásokkal együtt összesen 116 ezer facsemetét ültetett el. A campus 450 négyzetméteres közösségi kertjében közel 50 klímatűrő faj és 10 kísérleti parcella kapott helyet, a méhészetben pedig mintegy 300 ezer méh él. A 6 köbméteres kísérleti komposztáló a parkban keletkező zöldhulladék helyben tartását szolgálja, a hulladékbank használatával pedig évente mintegy 100 kilogrammal csökkentik a hallgatói projektekhez felhasznált új alapanyagok mennyiségét.
Amikor a campus tanulási térré válik
Az egyetem valós környezeti kihívásai tanulási és tervezési helyzetekké válnak, amelyekben a hallgatók is hozzájárulhatnak a campus fenntarthatóbb működéséhez. Ezt a szemléletet erősíti az Ecology to Design (E2D) program, amely a természet, az ökológiai rendszerek és a design kapcsolatát állítja a középpontba. A hallgatók valós helyzeteken keresztül vizsgálják a fenntartható működéssel összefüggő kihívásokat, és kreatív, tervezői válaszokat keresnek rájuk. Ennek köszönhetően maga az egyetem is egyfajta élő laboratóriummá válik.
Közös munka, nemzetközi visszaigazolás
A Green Gown Award elnyerése közös eredmény, a MOME Zero célkitűzésein és az Ecology to Design kurzuson számos munkatárs, oktatók és hallgatók együtt dolgoztak, és valósították meg a holisztikus programot. A projekt megvalósításában kiemelt szerepet vállalt Barcza Dániel, Weisz Szilvia, Dávid Lívia, Tornyánszki Éva, Timár Anetta és Pozsár Péter.
A díj fontos mérföldkő a MOME fenntarthatósági munkájában, de nem a folyamat lezárását, hanem annak újabb állomását jelenti. Az elismerés visszaigazolása annak a szemléletnek, amely szerint a design nemcsak reagálhat a környezeti kihívásokra, hanem aktívan alakíthatja is a változást. Az a cél, hogy a természetpozitív szemlélet tovább erősödjön az intézmény működésében, oktatási programjaiban és közösségi kezdeményezéseiben, miközben a következő években is a design eszközeivel keressük a választ a jövő ökológiai kihívásaira.
