Az AKÁRTEIS (Akkumulátor-károsult Települések Igazáért Szövetség) és a Greenpeace Magyarország üdvözlik az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozását és a független környezetvédelmi szakigazgatás iránti szándékot. Ugyanakkor a tegnap lezárult Társadalmi Egyeztetés során komoly aggályokat fogalmaztak meg a tervezett jogorvoslati rendszer miatt. A szervezetek szerint a kormányhivataloktól független, szigorúan szakmai alapon működő hatóságra égető szükség lenne, ám az akkumulátorgyárak ügyében tervezett egyfokú eljárás gyakorlatilag ellehetetlenítené a hatékony lakossági és civil fellépést.

A jelenlegi tervezet szerint a Főhatóság döntései ellen az akkumlátorgyárakkal kapcsolatos döntések esetén nem lesz lehetőség közigazgatási fellebbezésre, kizárólag bírósági úton lehet majd megtámadni azokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg a hagyományos közigazgatási fellebbezésnek automatikus halasztó hatálya van (az Általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény – Ákr. 117. § (1) alapján), addig a bírósági keresetlevél benyújtása önmagában nem függeszti fel az engedély végrehajtását. Mivel a bíróságok rendkívül ritkán adnak azonnali jogvédelmet, a pereskedés évei alatt a beruházások zavartalanul épülhetnek vagy működhetnek tovább.

„Nagy szükség lenne egy valóban független környezetvédelmi hatóságra, de a mostani tervezet egy veszélyes kiskaput nyit meg. Ha az akkugyárak ügyében megszüntetik a közigazgatási fellebbezést, és csak a bírósági út marad, azzal a lakosság és a civilek kezéből kiveszik az egyetlen hatékony eszközt. A közigazgatási fellebbezés azonnal megállítaná a vitatott beruházást, míg a bírósági keresetnek nincs halasztó hatálya, azonnali jogvédelmet pedig szinte sosem adnak. Ez azt jelenti, hogy mire a bíróság évek múlva jogerős döntést hoz, az esetlegesen káros vagy veszélyes akkugyár már régen felépül és működik. Ezért ragaszkodunk a kétfokú közigazgatási eljáráshoz”- nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

A civilek hangsúlyozzák, hogy a bírósági eljárás nem helyettesítheti a szakmai-közigazgatási felülvizsgálatot:

• Jogi vs. szakmai szempontok: A bírósági tárgyalóteremben elsősorban a formai és jogi szempontok dominálnak a mélyreható környezetvédelmi és ökológiai szakmaiság helyett.

• Aránytalan anyagi és bizonyítási teher: A bírósági út rendkívül költséges (illetékek, jogi képviselet), és a bizonyítás már első lépésben is a felperes civileket terheli.

Az AKÁRTEIS részéről Töplerné Szaszkó Andrea elmondta: átfogó hétoldalas javaslatcsomagot készített a 13 szervezetből álló szövetség a társadalmi egyeztetésre. Ebből az alábbiakat emelte ki: egyetértve a Greenpeace által aggályosnak tartott jogi szempontokkal, a normaszöveg végső változatában rögzíteni kell azt is, hogy:

• a Főhatóság hatáskörei egyértelműbben legyenek meghatározva 

• Biztosítsák, hogy a kötelező szakmai eljárásrendek, egységes ellenőrzési és mintavételi módszerek, audit és minőségbiztosítás lehetősége a végleges rendszerben is megmaradjanak 

• Az átláthatóság és a környezeti információk nyilvánossága legyen a Főhatóság kifejezett feladata és felelőssége! (OKIR adatbázis)

• A népegészségügy kerüljön be egyértelműen az együttműködő szakterületek közé

• Legyen egyértelmű az együttműködés azokkal a hatóságokkal is, amelyek az új Főhatóságon kívül maradnak

• A lakossági környezeti panaszok és bejelentések kezelése jelenjen meg rendszerszintű feladatként

• Az engedélyezési moratóriumnak az új akkumulátoripari beruházásokra és kapacitásbővítésekre, és a már folyamatban lévő, de még végleges döntéssel nem rendelkező eljárásokra is kötelezően ki kell terjednie. 

• A hatósági engedélyezési eljárásoknak szünetelniük kell mindaddig, amíg a Főhatóság független szervezete, saját laboratóriumi hálózata és az OKIR adatbázis hiánytalanul fel nem áll, valamint el nem készül az országos Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV)

Az AKÁRTEIS és a Greenpeace a hivatalos társadalmi egyeztetés keretében megküldte észrevételeit az Élő Környezetért felelős Minisztériumnak, kérve a jogorvoslati rendszer felülvizsgálatát és a kétszintű közigazgatási eljárás megőrzését az akkumulátorgyárak ügyében is.