A Sydney-i Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW Sydney), a Sydney Water víziközmű-szolgáltató és a Pacific Bio biotechnológiai vállalat közös kutatásban vizsgálja, hogyan alakítható a szennyvíztisztítás során keletkező algabiomassza értékes ipari alapanyaggá. A projekt célja egy olyan természetes kötőanyag (bio-gyanta) kifejlesztése az algák egyedi tulajdonságaira építve, amely képes kiváltani a fosszilis alapú szintetikus ragasztókat, és a fel nem használt másodnyersanyagokkal – elsőként a hulladékká vált textíliákkal – ötvözve új kompozit anyagokat hozhat létre a feldolgozóipar számára.

Mint a SustainabilityMattersNet beszámol róla: a kísérlet a Sydney Water Picton Vízierőforrás-visszanyerő Létesítményében zajló algás tisztítási eljárásra épül. Az ún. RegenAqua technológia őshonos zöld makroalgákat alkalmaz a szennyvíztisztítás utolsó fázisában – az algák természetes módon vonják ki a vízből a felesleges tápanyagokat, a nitrogént és a foszfort, jelentősen javítva a vízminőséget, mielőtt az visszakerülne a természetes vízfolyásokba vagy újrahasznosításra kerülne. A folyamat melléktermékeként gyors ütemben növekvő és folyamatosan betakarítható szerves biomassza keletkezik.

A kutatócsoport elsőként a leselejtezett textilhulladékok feldolgozására fókuszál, ez ugyanis a körforgásos gazdaság egyik legégetőbb globális problémája: kizárólag Ausztráliában évente több mint 300 000 tonnányi ruhadarab kerül lerakókba vagy exportra. A textil-újrahasznosítást súlyosan megnehezíti az összetett szálas keverékek, a színezékek, a ragasztók és a perfluorozott alkilvegyületek (PFAS) jelenléte. A kutatók ezért olyan feldolgozási eljárásokat fejlesztenek, amelyek nem igényelnek tökéletesen szétválogatott textilalapanyagot, viszont kevert anyagáramokkal is képesek stabil biokompozitokat alkotni – kombinálva azokat az algaalapú gyantával.

A korszerű szennyvíztisztító telepek nem véletlenül váltak „erőforrás-visszanyerő üzemekké”, ám a valódi körforgás megteremtése új iparági partnerségeket, tudományos kutatást és a lakossági szemléletváltást követel. Az algabiomassza és a textilmaradványok ötvözéséből születő új biokompozitok iparági remények szerint nemcsak a lerakókba kerülő hulladék mennyiségét szoríthatják vissza, hanem a fosszilis alapú ragasztóanyagok és műanyagok zöld alternatívájaként utat nyithatnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, bioalapú gyártástechnológiák előtt.