Távol álljon tőlünk, hogy elrontsuk a halloween hangulatát, de környezetipari szaklapként kötelességünk felvetni annak környezeti hatását. A halloween (október 31.) globális ökolábnyoma ugyanis évről évre több millió tonna CO2-re rúg. Bár a hagyomány globális terjedésben van, a fogyasztás és a hulladék túlnyomó része továbbra is az Egyesült Államokra és az Egyesült Királyságra koncentrálódik, így a globális becslés alapját a nagyobb piacok jól dokumentált adatai adják.
A környezeti terhelés négy fő pillérre oszlik:
1. Jelmezek és textilipari hatás: a „fast fashion” csúcsa
A szezonális jelmezek jelentik az egyik legsúlyosabb környezeti tényezőt, mivel szinte kivétel nélkül egyszer használatos, szintetikus ruhadarabok.
-
Műanyag összetétel: A Hubbub környezetvédelmi szervezet felmérései szerint a halloween-jelmezek kb. 83%-a kőolaj alapú műanyagból (főként poliészterből, nejlonból és akrilból) készül.
-
Egyszeri használat: Évente több tízmillió jelmezt vásárolnak világszerte, amelyeknek több mint felét egyetlen este után kidobják. Csak az Egyesült Királyságban ez évente mintegy 2 000 tonna műanyaghulladékot jelent.
-
Kibocsátás: Egyetlen poliészter ruha életciklus-lábnyoma kb. 5–7 kg CO2. Ha csak az USA-ban és Európában legalább 80–100 millió új jelmezt vesznek meg évente, ez önmagában kb. 500 000 – 700 000 tonna CO2-kibocsátást jelent a gyártás, szállítás és hulladékkezelés során.
2. Élelmiszer-pazarlás és a tökök sorsa
A dekorációs célra termesztett tökök sorsa a halloween egyik legnagyobb és leginkább alulértékelt éghajlati problémája.
-
Hulladéklerakók és metánkibocsátás: Az Egyesült Államokban évente mintegy 900 000 tonna tököt termesztenek, amelynek túlnyomó részét kivájják és kirakják dísznek, majd a kukába kerül. Az Egyesült Királyságban évente mintegy 15–18 millió tök végzi hulladéklerakókban.
-
A lebomlás ára: A lerakókba kerülő, anaerob (oxigénmentes) körülmények között rothadó szerves anyag metánt termel, amelynek üvegházhatása rövid távon több mint 80-szor erősebb a szén-dioxidénál.
-
Kibocsátás: A kizárólag dísznek termesztett és lerakókban rothadó tökök globálisan hozzávetőleg 200 000 – 400 000 tonna CO2 közvetett terhelést jelentenek a mezőgazdasági energiaráfordítással és a depóniagázokkal együtt.
3. Édességek, pálmaolaj és csomagolási hulladék
A halloweeni „csokit vagy csalunk” (trick-or-treat) a globális édességipar egyik legforgalmasabb időszaka.
-
Egyedi műanyag csomagolás: A higiénia és az osztogathatóság miatt az édességeket mikroméretű, nem újrahasznosítható kompozit műanyag fóliákba csomagolják. Évente több milliárd apró csomagolás kerül a kommunális hulladékba vagy a természetbe.
-
Alapanyag-lábnyom (kakaó, tej, pálmaolaj): A csokoládé és a cukorkák alapanyagai intenzív mezőgazdasági terheléssel járnak. A kakaó- és pálmaolaj-termelés jelentős erdőirtással és földhasználat-változással kapcsolódik össze.
-
Kibocsátás: Az erre az időszakra vásárolt több százezer tonna édesség előállítása és csomagolása globálisan több mint 1 000 000 tonna CO2 hatással bír.
4. Dekorációk és szezonális műanyagok
A beltéri és kültéri műanyag csontvázak, műpókhálók, PVC-figurák és az udvari díszkivilágítások fogyasztása:
-
A dekorációk zöme olcsó, nem újrahasznosítható műanyag (PVC, polisztirol hab), amely a Távol-Keletről érkezik konténerhajókon.
-
A kültéri kivilágítás és felfújható figurák áramfogyasztása további több tízezer tonnaCO2-t ad hozzá az ünnepi hétvégéhez.
A halloween globális karbonlábnyoma így nagyjából egy közepes európai ország (pl. Litvánia vagy Szlovénia) teljes havi lakossági kibocsátásának felel meg, amely szinte kizárólag egyszer használatos cikkekből és rövid életciklusú fogyasztásból keletkezik. Vajon tényleg megéri?
