Évente 2,8 milliárd tonna szén-dioxid kerül a levegőbe a cementgyártás révén, de mivel a beton készítéséhez nem szükséges fosszilis tüzelőanyag, és a műanyaggal ellentétben nem találnak betont a bálnák gyomrában, kisebbnek tűnik a probléma - írja a Guardian. Előállításának minden fázisát számításba véve a beton mégis a Föld légkörében található szén-dioxid 4–8 százalékáért felel, így a szén, a kőolaj és a földgáz után a még mindig "előkelő" negyedik helyen áll a használt anyagok között. Mégsem kezeljük úgy, ahogyan az fenntartható lenne.
Az Unióban évente keletkező hulladék legfőbb forrása az építőipar, írja a Quibit, cikkében. Az építkezésekből és bontásokból származó hulladék a legfrissebb, 2014-es adatok szerint az összes hulladék közel 40 százalékát teszi ki, de ez országonként igen változó arány lehet. Magyarország 20 százalékkal messze alulmarad a 72 százalékos aránnyal magasan taroló szomszédos Ausztria mögött, a svédeknél tapasztalható arány viszont a magyar ötöde, ők még kevesebb betont dobnak ki, inkább újrahasznosítják.
A nemfémes ásványok (kavics, homok, agyag, mészkő, gipsz) bányászata 2010-ben átlépte a 35 milliárd tonnát, közülük is a kavics (40,8 százalék) és a homok (31,1 százalék) kitermelése terhelte meg leginkább a Föld erőforrásait. Mivel az építkezési és infrastruktúra-fejlesztési projektek a legnagyobb felhasználói ezeknek az anyagoknak, azokat iparágon belül újra lehetne hasznosítani, de egy 2015-ös kutatás szerint globálisan csak 6 százalékban körkörös ez a szektor.
Az ÉBH-t az elmúlt évtizedekben leginkább az utak alapozásánál és a vasúti töltéseknél használták fel, de az utóbbi néhány évben az építkezési betonkeverésnél is egyre többször hasznosítják újra, míg az üveghulladékot és aszfalttörmeléket a cement gyártásánál vetik be egyre gyakrabban.
Persze nem minden ÉBH-t lehet újrahasznosítani, sőt az Európai Unióban törvény tiltja az olyan anyagok építkezésekben való felhasználását, amelyeknél ez nem külön engedélyezett. A törmelék eredetéről általában kevés az elérhető információ, így a minőségét csak külön vizsgálatok útján lehet ellenőrizni, ez pedig megdobja az újrahasznosítás költségét – az ÉBH megfelelő dokumentálása tehát nagyban segítené az újrahasznosítás esélyeit.