A bőrükön érzik a magyar gazdák a klímaváltozást

A klímaváltozás hatásai a magyar mezőgazdaságban érintettek számára kézzelfoghatóak: egy Baranya megyei gazdaságnak például közel 100 millió forintos kára keletkezett egy jégeső után, de a tavaszi fagy is komoly bajokat okozott, főleg a gyümölcstermesztőknek.

A NASA kutatásai szerint 2016 februárjában a globális földfelszíni átlaghőmérséklet 1,35°C-kal magasabb volt az 1951 és 1980 között mért átlagnál – és várhatóan itt nem fog megállni a felmelegedés. Nem véletlen, hogy a World Economic Forum globális kockázatokat taglaló éves riportja is azt tartja a következő 10 év legnagyobb problémájának, hogy nem leszünk képesek mérsékelni a klímaváltozást, illetve megfelelően alkalmazkodni hozzá*. A mezőgazdaság is egyre inkább ki van szolgáltatva a szélsőséges időjárási jelenségeknek.

Tetemes károk a jégesőtől a tűzesetekig
2017-ben a jégeső egy baranyai gazdaságnak 100 millió forintnyi kárt okozott, Borsodban két mezőgazdasági üzem pedig hasonló okokból együtt több mint 120 millió forint kártérítést kapott. Emellett Baranyának, Bács-Kiskunnak és Szolnok megyének is komoly jégkárokkal kellett szembenéznie: ezeken a területeken is igen jelentős, 50 millió forintot meghaladó károk keletkeztek – derült ki a Generali Biztosító adataiból.

A gyümölcstermelőknek sem volt felhőtlen évük tavaly, a tavaszi fagy főleg őket érintette: a hagyományosan almatermesztő Szabolcs-Szatmár-Beregben és Zala megyében több 10-20 millió forintos kárt is térített a biztosító. Ezek mellett milliós károkat okozott a tűz, a vihar és a téli fagy is számtalan termelőnél országszerte. A növényeken túl bebizonyosodott, hogy az állatállományokat, az erdőket és egyéb mezőgazdasági vagyontárgyainkat is fokozottabban kell védenünk. A viharos szél súlyos károkat okozott a mezőgazdasági épületek tetőszerkezeteiben, és jelentősen nőtt a villámcsapások miatti túlfeszültség okozta károk darabszáma és kárértéke is.

Hogyan előzhetjük meg a bajt?
A biztosításon túl jó praktika lehet, ha már a növényfajta kiválasztásakor a strapabírást tartjuk szem előtt, gibberellin hormonnal permetezünk, illetve ha a metszés módját és időpontját is gondosan választjuk meg. A mostani időjárási körülmények mellett leginkább azoknak a növényeknek az érzékenysége nő, amelyeknek nincs mélynyugalmi állapota, vagy már túlvannak ezen a védekezési rendszerként funkcionáló időszakon. A hideghatásra az áttelelő lágyszárúak megfelelő tavaszi és nyári fejlődéséhez is szükség van. Ha ugyanis nincs igazi tél, az áttelelő kórokozók és kártevők is túl nagy számban vészelik át ezt az időszakot, ami a növényvédelmi költségeket is növeli. Bár jelenleg még nem kritikus a helyzet, az időjárás könnyen okozhat meglepetéseket a közeljövőben: ideje felkészülni!

---