Úgy néz ki, hogy a nap és a szél eltemeti a szenet - és idővel (de nem is olyan sokára) az atomenergiát is Japánban. Jelenleg ugyan a szigetországban a legdrágábbak a megújulós beruházások, de látszik már, hogy a piaci igények mellett az energiapolitikában is gyökeres irányváltás jöhet.
Noha a japán kormány 11 gigawattnyi új szénerőműves kapacitás megépítését már jóváhagyta, az erre kiszignózandó 71 milliárd dollárnyi beruházás-támogatás nagy része tényleg szó szerint eléghet. Alig öt év múlva ugyanis ezek működtetése is többe fog kerülni, mint a nap és a szél energiáját hasznosító erőművekben termelni.
Ebből az következik, majd - legalábbis a Carbon Tracker Intézet jelentése szerint - hogy a megújulók gazdaságilag térdre fogják kényszeríteni a szenes erőműveket. A tokiói intézet számításai szerint a napelemes és szélenergiás beruházások és termelés költségeinek könyörtelen zuhanása legkésőbb 2025-re áthúzza a szenes erőművekbe gondolt jövőt.
A tanulmányban azt írják, hogy a kormány által a közelmúltban jóváhagyott stratégiai energiaterve (melynek legfontosabb állítása, hogy a megújuló energiaforrásoknak kell lennie a fő energiaforrásnak, és "erőfeszítéseket kell tenni az energiaágazat 2050-ig történő dekarbonizálására"), valamint a szén-dioxid mentesítési politikák (értsd: a dekarbonizált társadalom megvalósítása összhangban kell álljon a párizsi klímamegállapodás céljaival) hosszú távon jó alapot biztosítanak a tiszta energiaforrások fontosságának növekedéséhez.
Közel a billenőpont
Összesen 21 tételnyi új szénenergia-projektet sorol fel a tanulmány, melyeket már terveznek, fejlesztenek vagy építenek Japánban. Ezek összkapacitása 11 gigawatt (GW). Várhatóan mindegyiket az eredetileg tervezett (25-30 éves működési) idő előtt be kell majd zárni, illetve azokat más termelőeszközre váltani - amennyiben a japán kormány komolyan veszi az új szén-dioxid-csökkentési céljainak elérését.
Ennél fogva a szerzők ablakon kidobott, elpazarolt pénznek tartják a 71 milliárd dollár elköltését, ebből az összegből szerintük jelenleg is meg lehetne menteni legalább 29 milliárdot, ha a kormány újragondolná az új beruházásokat.
A Carbon Tracker Intézet kutatói úgy látják az előrejelzésekből, hogy a napelemes energiatermelés üzemidőre számított villamosenergia-termelési egységköltsége (LCOE) 2023-ra olcsóbb lesz a szenes erőművekénél; de ennél is elgondolkodtatóbb, hogy emellett a tengeri szél (offshore) várakozások ezt 2022-re, a szárazföldi (onshore) szélerőművek esetében pedig 2025-re várható. Ez a "teljes pályás letámadás" azt eredményezi, hogy a nap-, és a tengeri szélenergia LCOE-je már a meglévő szénüzemek hosszú távú határköltségei alá kerülhetnek 2025-re, így azokat gazdaságilag egyre inkább megkérdőjelezi.
A tanulmány így arra jutott, hogy új szénerőműveket építeni már ma is túl drága és rizikós, mivel a költségek az elkövetkezőkben is csak nőni fognak. Az már csak újabb adalék mindehhez, hogy az elemzők úgy vélik, tavaly a világ szénerőműves flottájának 42 százaléka volt valószínűleg veszteséges, de ez az arány 2040-re 72 százalékig emelkedhet.
További hírek a kategóriából
