2023. november 9-én, a 13. alkalommal adták át Az Év Zöld Nyomdája díjakat. A rangos szakmai elismerést minden évben négy kategóriában ítélik oda, így a nyomdák mellett külön indulhatnak a papírkereskedők, a csomagolóanyag-gyártók és a papírgyártók is. 2023-ban a díjat összesen 12 nyomda érdemelte ki, ezzel elismerve, hogy ezek a vállalkozások tették a szakmában a legtöbbet a környezetért, az egyébként is „zöld” ágazaton belül ők csökkentették a leghatékonyabban tevékenységük ökológiai lábnyomát. De hogyan is néz ki ez a lábnyomcsökkentés a gyakorlatban? Erről is beszélgettünk a hazai Nyomda- és Papíripari Szövetség elnökével, Orgován Katalinnal.
-Mint az eseményről kiadott közleményben írják, a szakma képviselői eltérő mértékben elhivatottak a környezetvédelem iránt ‒ ezért is érdemes a díjjal elismerni az élen járókat. Ugyanakkor ennek a díjnak nincs egyetlen nyertese. Idén (az interjú 2023 novemberében készült- a szerk.) 12 nyomda kapott díjat, de hányan szoktak bejelentkezni az elismerésre? Egyáltalán: mi kell ahhoz, mit kell teljesíteni, hogy egy aspiráns elnyerje a díjat?
- Nyilván van egy minimumelvárás, a többség meg is szokott ennek felelni. Valójában az a lényege a kezdeményezésnek, hogy felhívjuk a figyelmet: manapság már a nyomdák is zöldek. Régóta nem használnak ólmot, a segédanyagok többsége környezetbarát, minimális veszélyes hulladék képződik a gyártás során, a technológia nagyon sokat fejlődött és fejlődik. A díj azt is reprezentálja, a környezettudatosság mennyire épül be a nyomdai működés mindennapjaiba. Az elmúlt 13 évben, amióta a díjat kiosztjuk, egyértelműen javuló tendencia tapasztalható, de egyébként nem csak a nyomdáknál, hanem a megrendelők részéről is. Akkoriban a megrendelőket nem érdekelte, újrahasznosított papírból dolgoznak-e- a nyomdák, vagy fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatból származó papírt használnak-e.
- Sztereotípiákat említett. Mik ezek? Valóban nem jogosak?
- A papíriparral kapcsolatos sztereotípiák tévesek és többnyire azokon az elavult elképzeléseken alapulnak, amelyek nem tükrözik a modern papíripar valóságát és az ágazatban történt fejlesztéseket. Itt van az erdőirtás kérdése például. A papíripar sokszor kapja azt a vádat, hogy az erdőirtás egyik fő okozója, és az iparág folyamatosan károsítja a természetes élőhelyeket. Pedig a modern papíripar egyre inkább fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokat alkalmaz (FSC). Az erdők fenntartható hasznosítása és az újraültetési programok segítik az erdők megőrzését. Ami a vízhasználatot illeti, a közhiedelem szerint a papírgyártás magas vízfelhasználással jár, ami környezeti problémákhoz vezet. Mindeközben sok vállalat elkötelezett a vízhatékony technológiák és gyakorlatok alkalmazása terén, a gyártáshoz felhasznált víz pedig a legtöbb esetben tisztábban tér vissza a környezetbe, mint ahogyan a gyártás elején vételezték.
-A papírhasználat talán egyetlen magas presztízsű formája a könyvek előállítása. Magam is sokszor hallottam, hogy az e-book sokkal környezetbarátabb megoldás. Mit gondol erről?
- Az e-könyvnek pedig magasabb az ökológiai lábnyoma, ám ez sem köztudott. Számítások szerint egy átlagos hosszúságú könyv elolvasásának körülbelül ugyanakkora a CO2- kibocsátása, mint ha négy órán át olvasunk egy digitális tartalmat, e-bookot. Egy könyvet jó esetben egyszer kell előállítani, míg egy digitális tartalom használatához újra és újra szükség lesz energiára, technológiára, az elavulás kezelésére és a többi.
A fogyasztók egy része még mindig úgy gondolja, a papír nem újrahasznosítható, és ezért nagy mennyiségű hulladékot eredményez. Pedig a papír könnyen újrahasznosítható anyag, és a papíralapú csomagolóanyagok nagy része újrahasznosított papírból készül. Energiafelhasználás tekintetében pedig sok papírgyártó cég már áttért a megújuló energiaforrásokra, például napenergiára vagy biomassza alapú energiaforrásokra, hogy csökkentse a szénlábnyomát.
- Ön hogyan látja, általános hozzáállás-e az idehaza, hogy a papír nem csak termék, hanem erőforrás is, amellyel érdemes lehetőség szerint takarékoskodni?
-A hazai papírfelhasználás átlagosan 80 kg/fő körül alakul, amely növekvő mértéket mutat, de jelenleg cca. 40%-a az EU-átlagnak. Idehaza a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a társadalom „szemétként" tekint rá, és ennek megfelelően is bánik vele, illetve nagy része lerakóba kerül. Azonban a papír valóban egy erőforrás, nagyon széles körben alkalmazható és alapanyaga számos iparágnak.
A papírral való takarékoskodás egy nagyon érdekes kérdéskör. Csak egy példa: az emberek ebben - a környezettudatosságukat kifejezendő - kizárólag az újrahasznosított papírokat részesítik előnyben. Az már nem köztudott, hogy ezen termékek előállításához szükség van a szűz rostból készült papírra, továbbá a papírhulladékok visszagyűjtése nélkül ez a termék nem létezne. A felhasználás korlátozásához csak annyit tennék hozzá, hogy papírtípustól függően az előállított papír 50-100% reciklált rostból származik - magyarul, amennyiben csökken a fogyasztás (és visszagyűjtés), úgy lecsökken az alapanyag a papírgyártás input oldalán és hiány alakulhat ki pl. a hullámkarton alappapírból, ami iránt az elmúlt években óriási keresletnövekedés tapasztalható (ez a Covid és e-kereskedelem hatása).
-Mit jósolhatunk: műanyag és fém helyett papírba fogunk csomagolni mindent a jövőben? Ám nagyon sok esetben műanyag granulátum, vagy felfújt fóliabuborékok töltik ki a tárgyak közötti helyet a papírdobozokban. Ebben hogyan segíthet a terméktervezés például?
-Tény, hogy a papíralapú csomagolás egyre népszerűbbé válik a fenntarthatósági szempontok és a környezettudatosság növekvő fontossága miatt. Azonban fontos megjegyezni, hogy minden csomagolási anyagnak előnyei és hátrányai vannak, és a megfelelő választás az adott termék jellemzőitől, szállítási követelményeitől és a felhasználás módjától függ. Természetesen a papír sem egy csodaanyag, ami minden igényt kielégít, azonban korlátlan mennyiségben állítható elő (ez csak a szabályozott erőgazdálkodások területétől függ) és teljesen környezetbarát módon bomlik le.
A terméktervezés nagyon központi szerepet tölt be a mai csomagolóiparban és az erre specializálódott mérnökök komplex szempontrendszer szerint döntenek a különféle megoldások között. Itt is fontos látni, hogy a papír nem minden esetben töltheti be a töltőanyag szerepét, az azzal együtt járó rost és töltőanyagok kiporzása miatt. Pl. esztétikailag egy elekronikai cikk (PC, laptop, TV) csomagolásában kifejezetten hátrányos lenne egy vágott, papíralapú töltőanyag.
-Mikor ez a cikk megjelenik, javában zajlik a világban a karácsonyra készülődés, amely robbanásszerű csomagolópapír-felhasználással jár globálisan. Sok zöld szervezet éppen ilyenkor kampányol a fogyasztáscsökkenésért. Elképzelhetetlen, hogy ebben a papírgyártók is partnerek legyenek?
-Ha létezik ilyen kampány, akkor azt a fogyasztók felé kell közvetíteni, nem a papírgyártók mozdulnak rá a „Black-Friday" akcióira. Ők csupán a keresletnövekedést igyekeznek kiszolgálni, mint ahogy azt bármely iparág teszi. Ezt meglépni legalább annyira lehetetlen, mint az embereket rábeszélni arra, hogy ne vásároljanak fenyőfát karácsonyra, vegyenek műanyagot vagy ne is állítsanak fát.
Az edukálás és a visszagyűjtésre való motiválás elengedhetetlen feltételei a körforgásos gazdaság megteremtéséhez ezen anyagáram tekintetében, de a vonatkozó szabályzók nem működnek vagy nem állnak rendelkezésre. Szövetségünk keresi az együttműködést más szervezetekkel, civil társadalmi csoportokkal vagy környezetvédelmi szervezetekkel a közös célok eléréséhez. Más szakmai egyesületeket pedig fenntarthatósági és környezettudatossági témájú rendezvények, műhelymunkák, oktatások vagy kampányok szervezésében támogatunk.
További hírek a kategóriából
