A Greenpeace Magyarország a továbbiakban nem vesz részt az Agrárminisztérium Növényvédelmi Bizottságában. A tárca és a hatóságok a tudományos kutatási eredményeket rendre félresöprik. A döntéshozatal során a magyar lakosság egészségvédelmének, valamint az élővilág és a termőtalaj megőrzésének szempontjait felülírják a vegyipar, valamint a nagyipari mezőgazadaság érdekei. A környezetvédő szervezet most úgy döntött: ehhez nem kíván asszisztálni a továbbiakban, [1] érdemi munkát szeretne folytatni, de erre a Bizottságban nincs esély - áll a szervezet május 17-i közleményében.
„A növényvédő szerekkel kapcsolatos vitákban mi mindig a lakosság és az élővilág, a magyar természet, a talajok védelmét képviseltük. Neves nemzetközi szaklapokban megjelent kutatási eredményekkel, szakmai publikációkkal támasztottuk alá álláspontunkat. [2] Ezeket a hatóság alig vette figyelembe. Helyettük az ipari oldal által elkészített jóslatokat, [3] egyedi megfigyeléseket idéztek hivatkozási alapként. [4] A hatóság érvelése és a tárca álláspontja rendre egybeesett a növényvédőszer-gyártók érveivel és érdekeivel” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője, a Növényvédelmi Bizottság eddigi zöld civil delegáltja.
A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glifozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta. [5] [6] A nagyipari lobbiérdekektől eltérő szakmai civil álláspont: a természeti kincseink, az élővilág, különösen a beporzók védelme és a magyar emberek egészsége jellemzően nem jelent meg szempontként a döntéshozatalban.
A Növényvédelmi Bizottság feladata a növényvédelemmel kapcsolatos szakmai kérdések megtárgyalása. [7] Mióta létezik a Bizottság, a zöld civil oldalra a Környezetvédelmi Országos Találkozó (OT) a Greenpeace Magyarország képviselőjét delegálta. A Növényvédelmi Bizottság számos tagja képviseli a nagyipari mezőgazdaság és a vegyszergyártók érdekeit. Az ún. “forgóajtó“ módszer érvényesül, ami azt jelenti, hogy a korábban az államigazgatásban vezető pozíciót betöltő személyek most a vegyszergyártók érdekvédelmi szervezeteinek vagy a nagyipari mezőgazdaság képviseletében vesznek részt a bizottsági munkában. [8] Az ökológiai termelők szervezetei nem tagjai a Bizottságnak, pedig fontos lenne, hogy a nagyipari vegyszeres mezőgazdaság mellett a biotermelők érdekei is megjelenjenek ezen a fórumon.
A jogszabály alapján évente legalább három alkalommal kéne üléseznie a Növényvédelmi Bizottságnak, az elmúlt években azonban véletlenszerűen, akár egy éves kihagyással hívták csak össze a testületet. A zöld civil oldal álláspontjait ezeken az üléseken sem vették figyelembe.
A Növényvédelmi Bizottságban jelenleg zajlik a Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv felülvizsgálata. Bár az Európai Unió azt várná el a tagállamoktól, hogy mérsékeljék a mezőgazdaságukban a káros vegyszerek használatát, a magyar Cselekvési Terv jelenlegi formájában sokkal inkább a vegyszergyártó ipar érdekeit tartja szem előtt, mint a lakosság egészségvédelmét. A vegyszerfelhasználás csökkentésére való törekvés sem jelenik meg a szövegben. A zöld álláspont kizárólag a Terv helyezetértékelésében jelenik meg, amely viszont semmilyen kötelező érvénnyel nem bír. Mindezt a Greenpeace egyértelműen kifogásolta, de javaslatai érdemben nem kerültek be a Cselekvési Tervbe.
„Mindaddig, amíg a tárca és a hatóságok a magyar emberek érdekei helyett a vegyipar és a nagyipari termelők érdekeit képviselik, és nem hagynak ettől eltérő álláspontokat érvényesülni a döntéshozatal folyamán, teljesen felesleges további részvételünk a Növényvédelmi Bizottság munkájában, különös tekintettel arra, hogy egyáltalán nem tudunk azonosulni a Bizottságban hozott döntésekkel” – tette hozzá a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
További hírek a kategóriából
