Hosszú ideje nem tudjuk, mit is akar Trump: kilépni a klímaegyezményből, vagy maradni. Amerikának jogában állna csökkenteni emissziómérséklési vállalásait akkor is, ha a megállapodás hatálya alatt is marad, mégis szól érv az USA elnöke számára a kilépés mellett is. A hírek szerint a héten dönt végre.
Nagy a nyomás Donald Trumpon, hogy ne léptesse ki Amerikát a párizsi klímaegyezményből. Hatalmas presztízsveszteség lenne az USA-nak a kilépés és szövetségeseit is elidegenítené ezzel.
Lánya, Ivanka Trump és a külügyminiszter Rex Tillerson is amellett foglalt állást, hogy Amerikának a globális klímaegyezményben kell maradnia. Ivanka férje, Jared Kushner szintén ugyanezt a véleményt vallja. Hogy hallgat-e rájuk és a külső nyomásra a rapszodikus, kiszámíthatatlan Trump, az egyre inkább kérdéses.
Egészen április végéig úgy tűnt, hogy megfogadja tanácsukat, de május elején fordult a kocka. Trump befolyásolásában átvették a vezetést a klímaegyezményből kilépést javallók.
Trump az elnökválasztási kampányában azt mondta, ha megválasztják, elnöksége első 100 napjában kilépteti az USA-t a párizsi klímaegyezményből. Mandátuma első három hónapjában azonban hallgatott a témáról. Április végén egy Harrisburgen tartott beszédében végül azt ígérte, hogy két héten belül bejelenti “nagy döntését” a kérdésben. A legújabb lapértesülések szerint a május 8-án kezdődő héten kerül erre sor.
Április 29-én tüntetők tömege vonult fel a Fehér Háznál, hogy nemtetszésének adjon hangot Trump ökológiai politikáját illetően. A Nép Klímafelvonulása (The Peoples Climate March) egy héten át tartó eseménysorozat betetőzése volt, melyet a Föld napja köré szerveztek zöld aktivisták.
Egy héttel korábban a Felvonulás a tudományért (March for Science) résztvevői tettek hitet a klímatudomány érvényessége mellett, melyet Trump és a közeli tanácsadói közül többen sokan kétségbe vonnak (klímaszekptikusoknak nevezik az ilyen embereket). Az április 29-i megmozdulás éppen egybeesett Trump elnökségének 100. napjával, ami hagyományosan afféle ünnep és mérföldkő az amerikai elnök mandátumának első szakaszában.
A tüntetők olyan feliratú transzparenseket emeltek magasba, mint például “Ne légy a fosszilisok ostoba híve” vagy “A tengerek emelkednek, és mi is” (igazából lefordíthatatlan szójáték: a rising egyaránt jelent emelkedést és felkelést). A zöldek meg vannak győződve róla, hogy a közvélemény az ő oldalukon áll. Egy 2017 áprilisi Gallup-felmérés szerint az amerikaiak 59%- a vallja, hogy a környezetvédelemnek előnyt kell élveznie, s az USA energiatermelésének növelése másodlagos kérdés.
Ezt suttogják Trump fülébe a tanácsadói
Négy – neve elhallgatását kérő – fehér házi forrás is egybehangzóan állította a Reutersnek, hogy Trump kabinetfőnöke, Reince Priebus, fő stratégiai tanácsadója, Steve Bannon, a Fehér Ház jogi tanácsadója, Donald McGahn és a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) vezetője, Scott Pruitt is azt bizonygatták Trumpnak, jobb, ha az USA kilép a párizsi klímaegyezményből, mert jogi problémák adódhatnak abból, ha az ország bent marad a megállapodásban, miközben csökkenti emissziómérséklési vállalásait. A Fehér Ház ügyvédei egy memóban támasztották alá ezt az érvelést. (Azonban a kilépés sem éppen könnyű feladat, abból is tengernyi jogi nehézség adódik, ezt már nem dörgölik Trump orra alá.)
Trump a tanácsadói véleményét figyelembe véve nagyon hajlott arra, hogy a kilépés mellett döntsön. Ennek ténye természetesen kiszivárgott, s számos Európai Uniós miniszter és brüsszeli tisztségviselő kezdett lobbizni magas szintű fehér házi tisztségviselőknél, hogy rábírják Trupmot véleménye megváltoztatására.
Az amerikai Energiaügyi Miniszter Rick Perry egy minap elejtett megjegyzése sem jelez sok jót. Azt nyilatkozta, hogy a párizsi klímaegyezmény “csak egy dokumentum, amit egy rakás ember aláírt”. Ugyanakkor több republikánus politikus is arra kérte Trumpot, ne vonja ki az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből.
Ezt mondja az EU
Az EU klímaügyi biztosa, Miguel Arias Canete felhívta telefonon a Fehér Házat, és beszélt magas rangú tisztségviselőkkel, hogy tudassa velük, az egyezmény keretében “van hely rá, hogy az amerikai kormány maga jelölje ki az útját”. Az amerikai Belügyminisztérium korábbi jogtanácsadója, Sue Biniaz, aki fontos szerepet játszott a párizsi klímaegyezmény megszövegezésében, egyetért az uniós klímaügyi biztossal. “Az országok kritizálhatnák, de a döntés maga nem minősülne jogsértésnek”, mondta Biniaz.
Az USA jelenlegi vállalása az, hogy 2025-re 26-28%-kal csökkenti üvegházgáz kibocsátását a 2005-ös bázisév emissziójához képest. Trump vagy ennél ígér kisebb mérséklést, vagy teljes egészében kilép az egyezményből. Őt ismerve nagyjából ez tűnik a két lehetséges opciónak.
Ezt mondja Trump bizalmasa
A Competitive Enterprise Institute vezéralakja, Myron Ebell -aki Trump hatalomátvételi teamjét vezette az elnökválasztást követően és a beiktatás előtt- rátartian annyit mondott, hogy a tüntetések az ég egy adta világon semmilyen hatással nem lesznek a Trump adminisztráció döntéseire, mert “az igazi döntéseket ebben az országban a választásoknál hozzák meg, és most már van egy elnökünk, egy Képviselőházunk és egy Szenátusunk, amelyek el vannak szánva arra, hogy energiapárti politikát folytassanak.” Vagyis az olajlobbit, a fosszilis energiahordozókat favorizáló energiapolitikát.
Ezt mondja a NATO
“Óriási szükség van rá, hogy az ENSZ továbbra is bevonjon minden országot és koordinálja a cselekdeteiket” a klímaváltozás elleni küzdelemben, mondta a Reuters-nek Denis Mercier, a NATO átalakulásért felelős főparancsnoka az amerikai haderők norfolki támaszpontján rendezett konferencia szünetében. “Ha egy nemzet, főleg a legnagyobb nem ismeri el a probléma létét, akkor nagyon nehéz lesz kezelnünk annak okait.”
Mercier ugyan nem nevezte nevén az USA-t, de világosan kitűnt, hogy kommentje az Egyesült Államokra vonatkozik, hiszen a kínai vezetés már kijelentette az elmúlt hetekben, hogy ha Trump kilép a klímaegyezmény alól, akkor Kína átveszi a globális vezetői szerepet a klímapolitikában. (Az USÁ-é a világ legnagyobb gazdasága, s Kína után a második legnagyobb ÜHG-kibocsátó.)
Trump és a NATO kapcsolata meglehetősen feszült volt az elmúlt hónapokban, kampányában Trump “idejémúltnak” hívta az euro-atlanti haderők szövetségét. Mercier szavai a legélesebb kritikának számítanak, amit a NATO felsővezetésében működő parancsnok eddig kimondott.
Stílszerű, hogy a konferenciát éppen egy olyan támaszponton rendezték meg, amely a tengerszintemelkedés kárvallottja. Ez az amerikai haditengerészet legnagyobb bázisa, s a hozzá vezető autóutat gyakran árasztja el a tengervíz. A létesítmény generátorai és vízellátórendszere folyton árvvízveszélyben van, amikor a tenger megemelkedik a hurrikánszezon esőzései miatt.
Forrás: Klíma Blog | Kép: CNN
Nagy a nyomás Donald Trumpon, hogy ne léptesse ki Amerikát a párizsi klímaegyezményből. Hatalmas presztízsveszteség lenne az USA-nak a kilépés és szövetségeseit is elidegenítené ezzel.
Lánya, Ivanka Trump és a külügyminiszter Rex Tillerson is amellett foglalt állást, hogy Amerikának a globális klímaegyezményben kell maradnia. Ivanka férje, Jared Kushner szintén ugyanezt a véleményt vallja. Hogy hallgat-e rájuk és a külső nyomásra a rapszodikus, kiszámíthatatlan Trump, az egyre inkább kérdéses.
Egészen április végéig úgy tűnt, hogy megfogadja tanácsukat, de május elején fordult a kocka. Trump befolyásolásában átvették a vezetést a klímaegyezményből kilépést javallók.
Trump az elnökválasztási kampányában azt mondta, ha megválasztják, elnöksége első 100 napjában kilépteti az USA-t a párizsi klímaegyezményből. Mandátuma első három hónapjában azonban hallgatott a témáról. Április végén egy Harrisburgen tartott beszédében végül azt ígérte, hogy két héten belül bejelenti “nagy döntését” a kérdésben. A legújabb lapértesülések szerint a május 8-án kezdődő héten kerül erre sor.
Április 29-én tüntetők tömege vonult fel a Fehér Háznál, hogy nemtetszésének adjon hangot Trump ökológiai politikáját illetően. A Nép Klímafelvonulása (The Peoples Climate March) egy héten át tartó eseménysorozat betetőzése volt, melyet a Föld napja köré szerveztek zöld aktivisták.
Egy héttel korábban a Felvonulás a tudományért (March for Science) résztvevői tettek hitet a klímatudomány érvényessége mellett, melyet Trump és a közeli tanácsadói közül többen sokan kétségbe vonnak (klímaszekptikusoknak nevezik az ilyen embereket). Az április 29-i megmozdulás éppen egybeesett Trump elnökségének 100. napjával, ami hagyományosan afféle ünnep és mérföldkő az amerikai elnök mandátumának első szakaszában.
A tüntetők olyan feliratú transzparenseket emeltek magasba, mint például “Ne légy a fosszilisok ostoba híve” vagy “A tengerek emelkednek, és mi is” (igazából lefordíthatatlan szójáték: a rising egyaránt jelent emelkedést és felkelést). A zöldek meg vannak győződve róla, hogy a közvélemény az ő oldalukon áll. Egy 2017 áprilisi Gallup-felmérés szerint az amerikaiak 59%- a vallja, hogy a környezetvédelemnek előnyt kell élveznie, s az USA energiatermelésének növelése másodlagos kérdés.
Ezt suttogják Trump fülébe a tanácsadói
Négy – neve elhallgatását kérő – fehér házi forrás is egybehangzóan állította a Reutersnek, hogy Trump kabinetfőnöke, Reince Priebus, fő stratégiai tanácsadója, Steve Bannon, a Fehér Ház jogi tanácsadója, Donald McGahn és a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) vezetője, Scott Pruitt is azt bizonygatták Trumpnak, jobb, ha az USA kilép a párizsi klímaegyezményből, mert jogi problémák adódhatnak abból, ha az ország bent marad a megállapodásban, miközben csökkenti emissziómérséklési vállalásait. A Fehér Ház ügyvédei egy memóban támasztották alá ezt az érvelést. (Azonban a kilépés sem éppen könnyű feladat, abból is tengernyi jogi nehézség adódik, ezt már nem dörgölik Trump orra alá.)
Trump a tanácsadói véleményét figyelembe véve nagyon hajlott arra, hogy a kilépés mellett döntsön. Ennek ténye természetesen kiszivárgott, s számos Európai Uniós miniszter és brüsszeli tisztségviselő kezdett lobbizni magas szintű fehér házi tisztségviselőknél, hogy rábírják Trupmot véleménye megváltoztatására.
Az amerikai Energiaügyi Miniszter Rick Perry egy minap elejtett megjegyzése sem jelez sok jót. Azt nyilatkozta, hogy a párizsi klímaegyezmény “csak egy dokumentum, amit egy rakás ember aláírt”. Ugyanakkor több republikánus politikus is arra kérte Trumpot, ne vonja ki az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből.
Ezt mondja az EU
Az EU klímaügyi biztosa, Miguel Arias Canete felhívta telefonon a Fehér Házat, és beszélt magas rangú tisztségviselőkkel, hogy tudassa velük, az egyezmény keretében “van hely rá, hogy az amerikai kormány maga jelölje ki az útját”. Az amerikai Belügyminisztérium korábbi jogtanácsadója, Sue Biniaz, aki fontos szerepet játszott a párizsi klímaegyezmény megszövegezésében, egyetért az uniós klímaügyi biztossal. “Az országok kritizálhatnák, de a döntés maga nem minősülne jogsértésnek”, mondta Biniaz.
Az USA jelenlegi vállalása az, hogy 2025-re 26-28%-kal csökkenti üvegházgáz kibocsátását a 2005-ös bázisév emissziójához képest. Trump vagy ennél ígér kisebb mérséklést, vagy teljes egészében kilép az egyezményből. Őt ismerve nagyjából ez tűnik a két lehetséges opciónak.
Ezt mondja Trump bizalmasa
A Competitive Enterprise Institute vezéralakja, Myron Ebell -aki Trump hatalomátvételi teamjét vezette az elnökválasztást követően és a beiktatás előtt- rátartian annyit mondott, hogy a tüntetések az ég egy adta világon semmilyen hatással nem lesznek a Trump adminisztráció döntéseire, mert “az igazi döntéseket ebben az országban a választásoknál hozzák meg, és most már van egy elnökünk, egy Képviselőházunk és egy Szenátusunk, amelyek el vannak szánva arra, hogy energiapárti politikát folytassanak.” Vagyis az olajlobbit, a fosszilis energiahordozókat favorizáló energiapolitikát.
Ezt mondja a NATO
“Óriási szükség van rá, hogy az ENSZ továbbra is bevonjon minden országot és koordinálja a cselekdeteiket” a klímaváltozás elleni küzdelemben, mondta a Reuters-nek Denis Mercier, a NATO átalakulásért felelős főparancsnoka az amerikai haderők norfolki támaszpontján rendezett konferencia szünetében. “Ha egy nemzet, főleg a legnagyobb nem ismeri el a probléma létét, akkor nagyon nehéz lesz kezelnünk annak okait.”
Mercier ugyan nem nevezte nevén az USA-t, de világosan kitűnt, hogy kommentje az Egyesült Államokra vonatkozik, hiszen a kínai vezetés már kijelentette az elmúlt hetekben, hogy ha Trump kilép a klímaegyezmény alól, akkor Kína átveszi a globális vezetői szerepet a klímapolitikában. (Az USÁ-é a világ legnagyobb gazdasága, s Kína után a második legnagyobb ÜHG-kibocsátó.)
Trump és a NATO kapcsolata meglehetősen feszült volt az elmúlt hónapokban, kampányában Trump “idejémúltnak” hívta az euro-atlanti haderők szövetségét. Mercier szavai a legélesebb kritikának számítanak, amit a NATO felsővezetésében működő parancsnok eddig kimondott.
Stílszerű, hogy a konferenciát éppen egy olyan támaszponton rendezték meg, amely a tengerszintemelkedés kárvallottja. Ez az amerikai haditengerészet legnagyobb bázisa, s a hozzá vezető autóutat gyakran árasztja el a tengervíz. A létesítmény generátorai és vízellátórendszere folyton árvvízveszélyben van, amikor a tenger megemelkedik a hurrikánszezon esőzései miatt.