A környezetvédelem és az egészséges táplálkozás hívei mind több országban lobbiznak azért, hogy ne csak a dohányzást adóztassák, hanem a húsfogyasztást is - az utóbbi ugyanis súlyosan terheli a környezetet és veszélyes lehet az egészségre.
Az újfajta adó hívei arra hivatkoznak, hogy az állattenyésztés igen sok, az üvegház-hatást erősítő gázt juttat a légkörbe, uigyanakkor aránytalanul nagy területeket és igen sok vizet használnak fel adott mennyiségű protein előállításához.
A helyzet egyre súlyosabb, mivel az Oxfordi Egyetem adatai szerint a világ hústermelése az elmúlt 50 évben csaknem ötszörösére emelkedett. Ázsia adja a globális termelés 40-45 százalékát és azon a kontinensen fél század alatt tizenötszörösére emelkedett a hús-előállítás.
A korlátozás sürgetői azzal is érvelnek, hogy a vörös húsok túlzott fogyasztása bizonyítottan növeli a cukorbetegség, a rák kockázatát és az antibiotikumokkal szembeni ellenállást fejleszt ki a szervezetben. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy olyan térségekben, ahol a lakosság éhezik vagy alultáplált, természetesen kívánatos a marha -, a disznó – vagy a baromfihús fogyasztása.
Esetleges húsadó bevezetése tehát elsősorban fejlett országokban kerülhet napirendre.
Dániában az ország Etikai Tanácsa már 2016-ban javasolta, hogy környezetvédelmi meggondolásból adóztassák a vörös húsok fogyasztását.
Svédországban a Zöld Párt lépett fel hasonló igénnyel, azzal, hogy tüntessék fel a húsokon, milyen környezeti következményekkel jár azok előállítása, így a fogyasztók könnyebben rábiíhatók táplálkozási szokásaik megváltoztatására.
Erre egyébként egyre több lehetőségük nyílik. A szója-alapú élelmiszerek világszerte elterjedtek és folynak a kísérletek a “főzelék-húsokkal”, amelyek ízükben, megjelenésükben, tápértékükben alig különböztethetők meg a hústól, süthetők, grillezhetők s még kis “vért” is engednek…
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
Az újfajta adó hívei arra hivatkoznak, hogy az állattenyésztés igen sok, az üvegház-hatást erősítő gázt juttat a légkörbe, uigyanakkor aránytalanul nagy területeket és igen sok vizet használnak fel adott mennyiségű protein előállításához.
A helyzet egyre súlyosabb, mivel az Oxfordi Egyetem adatai szerint a világ hústermelése az elmúlt 50 évben csaknem ötszörösére emelkedett. Ázsia adja a globális termelés 40-45 százalékát és azon a kontinensen fél század alatt tizenötszörösére emelkedett a hús-előállítás.
A korlátozás sürgetői azzal is érvelnek, hogy a vörös húsok túlzott fogyasztása bizonyítottan növeli a cukorbetegség, a rák kockázatát és az antibiotikumokkal szembeni ellenállást fejleszt ki a szervezetben. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy olyan térségekben, ahol a lakosság éhezik vagy alultáplált, természetesen kívánatos a marha -, a disznó – vagy a baromfihús fogyasztása.
Esetleges húsadó bevezetése tehát elsősorban fejlett országokban kerülhet napirendre.
Dániában az ország Etikai Tanácsa már 2016-ban javasolta, hogy környezetvédelmi meggondolásból adóztassák a vörös húsok fogyasztását.
Svédországban a Zöld Párt lépett fel hasonló igénnyel, azzal, hogy tüntessék fel a húsokon, milyen környezeti következményekkel jár azok előállítása, így a fogyasztók könnyebben rábiíhatók táplálkozási szokásaik megváltoztatására.
Erre egyébként egyre több lehetőségük nyílik. A szója-alapú élelmiszerek világszerte elterjedtek és folynak a kísérletek a “főzelék-húsokkal”, amelyek ízükben, megjelenésükben, tápértékükben alig különböztethetők meg a hústól, süthetők, grillezhetők s még kis “vért” is engednek…