Egy WWF jelentés szerint a biológiai sokféleség csökkenésének közel 60%-áért a hús alapú étrend tehető felelőssé, ami hatalmas terhet ró a Föld erőforrásaira. Az új jelentés arra figyelmeztet, hogy a hús iránti globális igény romboló hatással van a környezetre, melyet az állatoknak szánt takarmánynövény-termesztésével keltünk.
A szójához hasonlóan nagy mennyiségben - a nevelt baromfik, sertések és más állatok ellátásáért - termesztett növényeket óriási területeken művelik. A WWF tanulmánya alapján ez a gazdálkodási forma hihetetlen gyorsan meríti a természeti erőforrásokat, ami a föld és a fajok széles körű elvesztését eredményezheti. A kutatás arra is rámutatott, hogy az intenzív és ipari állattenyésztés kevésbé tápláló ételeket eredményez.
A vizsgálatok rávilágítottak, hogy az 1970-es évekből származó csirkék húsa hatszor több omega-3 zsírsavat tartalmazott, mint a napjainkban intenzíven nevelt szárnyasoké.
Az Appetite for Destruction című tanulmányt a Compassion in World Farming (CIFW) nevű állatjóléti szervezet közreműködésével a londoni 2017-es Extinction and Livestock konferencián mutatták be nemrég. Megmozdulásukkal fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy az állatok takarmányozására használt növények termesztéséhez nagy mennyiségű és kiterjedésű mezőgazdasági területre van szükség. Ez a földigény kifejezetten káros és veszélyezteti a világ legsebezhetőbb területeit, többek között az Amasonast, a Kongói-medencét és a Himaláját.
A jelentésre és a konferenciára az ipari mezőgazdaságban uralkodó, egyre inkább aggasztó állapotok miatt volt szükség. Nemrég például egy Guardian/ITV vizsgálat kimutatta, hogy a 2 Sisters Food Group-hoz tartozó csirkegyári személyzet alapvető élelmiszer biztonsági információkat címkézett át az Egyesült Királyságban.
A fehérje-gazdag szója ma olyan nagy mennyiségben kerül előállításra, hogy egy átlagos európai nagyjából 61 kg-ot fogyaszt el belőle évente. Ennek a mennyiségnek a nagy része közvetve olyan állati termékek elfogyasztásából származik, mint a csirke, a sertés, a lazac, a sajt, a tej és a tojás.
2010-ben az angol állattenyésztő iparnak a takarmánynak használt szója előállításához megközelítőleg egy Yorkshire méretű területre volt szüksége. Ha azonban a hús iránti globális kereslet a várakozásoknak megfelelően fog növekedni, akkor a szója termelése 2050-re közel 80%-al növekedhet.
Duncan Williamson, a WWF élelmiszer-politikai vezetője szerint a világ több állati fehérjét fogyaszt, mint amennyire szüksége van és ez pusztító hatással van a környezetre. „A biológiai sokféleség csökkenésének 60%-át az általunk elfogyasztott étel okozza. Tudjuk, hogy sokan tudatában vannak annak, hogy a hús alapú étrend hatással van a vízre és a földre, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért is felelős. Azt azonban kevesen tudják, hogy a legnagyobb probléma az állatokat ellátó takarmány előállításából származik.” – mondta. Ma egy főre több mint három szárnyas jut, így 23 milliárd csirkével, pulykával, libával, kacsával és gyöngytyúkkal a növényi takarmány legnagyobb fogyasztója baromfi. A második legnagyobb a sertésipar, mely a világ takarmányának 30%-át élte fel 2009-ben.
Az Egyesült Királyságban a sertéshús a második kedvenc a csirkehús után. 2015-ös adatok szerint átlagosan egy ember 25 kg-nyi sertéshúst fogyasztott el egy évben, közel annyit, amennyi egy főnek ajánlott teljes éves húsmennyiség. Az Egyesült Királyság táplálkozási útmutatói 45-55g fehérjét ajánlanak naponta, de az átlagos brit fogyasztás 64-88g közé esik, melynek 37%-a hús és húskészítmények.
Nyilván nem véletlen a WWF felmérésének címadása - az "Appetite for Destruction" amellett, hogy passzol a témához, a népszerűsítésben is fő cél volt az ismertség, ugyanis a Guns N' Roses nevű rockzenekar világhírű első albumának is ez a neve, ami 1987-ben jelent meg és nagyon sokáig vezette a slágerlistákat.
Forrás: Greenfo | Kép: Pexels
A szójához hasonlóan nagy mennyiségben - a nevelt baromfik, sertések és más állatok ellátásáért - termesztett növényeket óriási területeken művelik. A WWF tanulmánya alapján ez a gazdálkodási forma hihetetlen gyorsan meríti a természeti erőforrásokat, ami a föld és a fajok széles körű elvesztését eredményezheti. A kutatás arra is rámutatott, hogy az intenzív és ipari állattenyésztés kevésbé tápláló ételeket eredményez.
A vizsgálatok rávilágítottak, hogy az 1970-es évekből származó csirkék húsa hatszor több omega-3 zsírsavat tartalmazott, mint a napjainkban intenzíven nevelt szárnyasoké.
Az Appetite for Destruction című tanulmányt a Compassion in World Farming (CIFW) nevű állatjóléti szervezet közreműködésével a londoni 2017-es Extinction and Livestock konferencián mutatták be nemrég. Megmozdulásukkal fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy az állatok takarmányozására használt növények termesztéséhez nagy mennyiségű és kiterjedésű mezőgazdasági területre van szükség. Ez a földigény kifejezetten káros és veszélyezteti a világ legsebezhetőbb területeit, többek között az Amasonast, a Kongói-medencét és a Himaláját.
A jelentésre és a konferenciára az ipari mezőgazdaságban uralkodó, egyre inkább aggasztó állapotok miatt volt szükség. Nemrég például egy Guardian/ITV vizsgálat kimutatta, hogy a 2 Sisters Food Group-hoz tartozó csirkegyári személyzet alapvető élelmiszer biztonsági információkat címkézett át az Egyesült Királyságban.
A fehérje-gazdag szója ma olyan nagy mennyiségben kerül előállításra, hogy egy átlagos európai nagyjából 61 kg-ot fogyaszt el belőle évente. Ennek a mennyiségnek a nagy része közvetve olyan állati termékek elfogyasztásából származik, mint a csirke, a sertés, a lazac, a sajt, a tej és a tojás.
2010-ben az angol állattenyésztő iparnak a takarmánynak használt szója előállításához megközelítőleg egy Yorkshire méretű területre volt szüksége. Ha azonban a hús iránti globális kereslet a várakozásoknak megfelelően fog növekedni, akkor a szója termelése 2050-re közel 80%-al növekedhet.
Duncan Williamson, a WWF élelmiszer-politikai vezetője szerint a világ több állati fehérjét fogyaszt, mint amennyire szüksége van és ez pusztító hatással van a környezetre. „A biológiai sokféleség csökkenésének 60%-át az általunk elfogyasztott étel okozza. Tudjuk, hogy sokan tudatában vannak annak, hogy a hús alapú étrend hatással van a vízre és a földre, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért is felelős. Azt azonban kevesen tudják, hogy a legnagyobb probléma az állatokat ellátó takarmány előállításából származik.” – mondta. Ma egy főre több mint három szárnyas jut, így 23 milliárd csirkével, pulykával, libával, kacsával és gyöngytyúkkal a növényi takarmány legnagyobb fogyasztója baromfi. A második legnagyobb a sertésipar, mely a világ takarmányának 30%-át élte fel 2009-ben.
Az Egyesült Királyságban a sertéshús a második kedvenc a csirkehús után. 2015-ös adatok szerint átlagosan egy ember 25 kg-nyi sertéshúst fogyasztott el egy évben, közel annyit, amennyi egy főnek ajánlott teljes éves húsmennyiség. Az Egyesült Királyság táplálkozási útmutatói 45-55g fehérjét ajánlanak naponta, de az átlagos brit fogyasztás 64-88g közé esik, melynek 37%-a hús és húskészítmények.
Nyilván nem véletlen a WWF felmérésének címadása - az "Appetite for Destruction" amellett, hogy passzol a témához, a népszerűsítésben is fő cél volt az ismertség, ugyanis a Guns N' Roses nevű rockzenekar világhírű első albumának is ez a neve, ami 1987-ben jelent meg és nagyon sokáig vezette a slágerlistákat.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
