A hatalmas ökológiai lábnyomú hústermelés helyett egyre inkább elfogadható, hogy a jövőben rovarokból szerzünk be majd fehérjét. De semmi pánik, nem kell rágcsálnunk a rovarokat, porrá zúzzák őket a kedvünkért. Ám nem csak nekünk van szükségünk fehérjére, hanem az állatainknak is – s ők szintén kaphatnak az újfajta bogárporokból.
Szakemberek eszeveszetten kutakodnak, hogy olyan fehérjeforrásokra leljenek, melyek előállítása nem jár akkora ökolábnyommal, mint a hagyományos állattenyésztés. Nemcsak az emberiségnek van szüksége fehérjére, hanem az étrendjébe tartozó állatoknak, vagyis a haleledel- és takarmánygyártás is roppant fehérjeigényes. Amint nő a hústermelés, hatványozottan emelkedik a takarmányfogyasztás. Egy font (0,45 kilogramm) csirkehús előállításához dupla ennyi (0,9 kg.) takarmány kell. A sertéstenyésztésnél négyszeres ez az arány. (És akkor a vízlábnyomról nem is beszélünk most.)
A tücskök azért kevésbé hasznos jelöltek, mert válogatósak a tekintetben, hogy mit esznek, ráadásul zajosak, s ha ne talán tán kiszabadulnak a tenyészhelyről, kárt tehetnek a mezőkön a növényekben. Egyébként számos országban már megszokott gyakorlat a tücskök evése. Az ohiói EnviroFlight fekete katonalegyet tenyészt és Cincinnati mellett hamarosan átadja első üzemét, mely ipari méretekben gyártja a cég termékét. A fekete katonalégy lárvái kalciumban és vasban gazdagok, s mellett szól még, hogy e légyfajta sok olyasféle ételmaradékot képes elfogyasztani, amit más fajták nem. A katonalégy amúgy Európában is ismerős: a Protix nevű cég Hollandiában nyitott fekete katonalegyeket (Hermetia illucens) termesztő telepet, s a svájci Buhler Group, mely növénybetakarító és -feldolgozó gépeket gyárt, 50 millió dolláros befektetésének köszönhetően idén üzembe helyezi második farmját is.
További hírek a kategóriából
