Pavol Paškov orosz blogger nyár elején a szibériai tajga félreeső vidékeire utazott, ahol az orosz vállalkozók túlzott erdőirtásaival kapcsolatos híreknek szeretett volna utánajárni. Meglepetésére azonban egyetlen orosz favágó vállalkozóval sem találkozott. „Szibériában egy hektárt bérbe venni és észrevétlenül kettőt kivágni mindennapos dolog“ A tajgából lassan pusztaság lesz.
„Az oroszoknak Szibériában szinte egyetlen vállalatuk sincs. Ezek mind kínai cégek – ők vágják a fát, majd szállítják Kínába“ – számolt be a helyzetről Paškov az orosz Nové správy napilapnak.
Kína számára Oroszország a legnagyobb faimportőr. Az ENSZ adatai szerint 2017-ben Kína 22 millió tonna fát vásárolt fel Oroszországtól. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a kínaiak a fák 70%-át illegálisan vágják ki Szibériában, így a kivágott fák mennyisége ennél sokkal több lehet. Ezzel ellentétben azonban a fa ára rendkívül alacsony. Tavaly év végén a kínai Jingyi International Investment Company LLC vállalat fél évszázadra 137 ezer hektár területet bérelt ki a Tomszki területen. A vállalat költségei elérték a szédületes 1,26 milliárd rubelt (több mint 16 millió euró). Amikor a Rusmonitor napilap újságírói átszámolták az asztronómiai összeget a fa mennyiségére és annak eladási árára, kiderült, hogy a kínaiak a standard árnak csupán a 0,5%-át fizetik.
A helyzetet az a tény súlyosbítja, hogy a kínai vállalatok olyan területeket választanak ki a fakivágásra, amelyek a tagja legnehezebben hozzáférhető részein fekszenek. „Szibériában egy hektárt bérbe venni és észrevétlenül kettőt kivágni mindennapos dolog“ – írja a Rusmonitor napilap.
2013-ban a Folyók Határok Nélkül elnevezésű zöldszervezet a Bajkálontúli térségben egy óriási favágó komplexum építkezési területére bukkant. A felhasználónak annyi vize volt, hogy az eredeti tulajdonos – a kínai ZJR társaság – a közeli folyón egy egész duzzasztógátat épített fel. A környező ökoszisztémának ezzel lényegében halálos sebet okoztak. A vállalat az egész komplexumot szakvélemény kikérése nélkül építette fel, emellett a helyi lakosokkal sem konzultált. Az aktivistáknak idén sikerült leállítaniuk a projektet, pont a favágás megkezdése előtt. A szibériai tajgák megőrzésére vonatkozó felelősség 2006-tól a regionális kormányra hárul. A szegény térségek azonban sokkal készségesebben fogadják el az ökológiailag kétes projekteket is csak azért, hogy több befektetőt csábítsanak a térségbe.
Az orosz és a kínai fél is előszeretettel használja ki azt, hogy Szibéria félreeső részein csak nagyon ritkán leplezik le az illegális fairtást. Ezenkívül a térségben az sem túlságosan népszerű lépés, hogy professzionális erdészekre költsenek pénzt, így a profi erdészek száma drámaian csökken. Mivel a tajgákra szinte senki sem felügyel, így a térség ideális helyet kínál az illegális favágásra és csempészetre.
A kínaiak viselkedésének összes problematikus aspektusa közül az orosz tajgát leginkább az a tény veszélyezteti, hogy az egyes vállalatok a kiirtott erdőket nem újítják fel. „Azután, hogy a kínai favágók kivágták a fákat nem ültetnek újakat, holott az orosz törvény ezt előírja“ – írja Paškov. A csupaszra irtott tajgák azonban ökológiai katasztrófát okozhatnak.
Az orosz Jakutska kutatásai szerint a kivágott tajga a nyári hónapokban a kétszeresére forrósodik fel. Mindebből az következik, hogy az a föld, amelyik az év nagy részében fagyos, nyáron szokatlan mélységekig olvad, a térségben pedig lápok keletkeznek. Mivel több víz párolog el, az oxigéntermelést a szén-dioxid felszabadulása váltja fel, ebből pedig a fagyos szibériai föld hatalmas mennyiséget képes felfogni.
A nagy kiterjedésű erdőirtás visszafordíthatatlanul megváltoztatja a talajt, a térségből kiszorítja az eredeti, helyi növényeket és élőlényeket, emellett felgyorsítja a globális felmelegedést. A fakivágására azok a vadállatok is ráfizetnek, akikre a favágók a favágás során bukkannak rá. Az orosz határ menti ellenőrök rendszerint fognak el olyan kínai orvvadászokat, akik a határon medve, rénszarvas, valamint coboly bundákat és testrészeket csempésznek át – írja az orosz média.
Azok a „zöld reformok“, amelyek Kína ökoszisztémáját szeretnék megóvni az összeomlástól, korlátozzák a fakivágást a kínai területeken. A kínai vállalkozóknak így a határokon túl kellett új faforrás után nézniük. A közeli Szibériában az orosz favágók után kiüresedett helyeket pedig csakhamar a kínai fűrészek váltották fel.
Hogy miért éri meg a kínaiaknak a megmunkálatlan fa kivitele a magas vám ellenére? A szakértők szerint a dolog nyitja a törvénytelen vállalkozásban rejlik. 2010-ben az orosz nyomozók csempész útvonalakat találtak a Bajkálontúli és az Irkutszk térségben. Ezen az útvonalon az eddigi számítások szerint mintegy 250 millió rubel értékben csempésztek át fát a kínaiak.
A média figyelmessége és az aktivisták tevékenysége ellenére Moszka mélyen hallgat.
További hírek a kategóriából
