A Greenpeace Magyarország tíz budapesti, koronavírusos betegeket is ápoló kórháznál, illetve négy forgalmas fővárosi csomóponton mérte a levegő nitrogén-dioxid-szennyezettségét a karácsony előtti időszakban. A több mint három hetes mérés megmutatta, hogy a nitrogén-dioxid-szennyezettség az egészségügyi intézményeknél 33%-kal magasabb volt a fővárosi mérőállomások által mutatott átlagértéknél.
Számos tudományos kutatás bizonyítja, hogy a légszennyezettség növeli a koronavírussal való megfertőződés esélyét és súlyosbítja a koronavírus okozta betegség lefolyását. A Greenpeace azt várja a kormánytól és a településvezetőktől, hogy ne halogassák tovább a levegőtisztasági intézkedések bevezetését: sürgősen lépjenek fel a forgalom csökkentése érdekében és korlátozzák a régi, szennyező járművek közlekedését.
A Greenpeace diffúziós csöveket helyezett ki Budapesten 2020. november 30. és december 23. közötti időtartamra tíz, koronavírusos betegeket is ápoló kórháznál, négy forgalmas közlekedési csomóponton és két hivatalos mérőállomásnál, hogy megmérje a levegő NO2-szennyezettségét. Ez a szennyezőanyag közvetlenül a kibocsátásnál mérhető és jellemzően a közlekedésből származik, elsősorban a dízeljárművekből. A kutatások alapján az NO2-szennyezettség kiszolgáltatottabbá teszi az emberi szervezetet a légúti kórokozóknak.
Bár a hivatalos mérőállomások adatai szerint nem volt kritikus a szennyezettség ebben az időszakban, a Greenpeace mérései azt mutatják, hogy tíz kórháznál a szennyezettség átlagosan 33%-kal volt magasabb a fővárosi mérőállomásokon mért értékeknél. Az összes közlekedési csomópontnál, valamint a Honvédkórháznál az NO2-szennyezettség kritikus volt, meghaladta az éves határértéket. Nyolc kórház esetében a levegőminőség problémás volt. A forgalmas fővárosi közlekedési csomópontokban az éves határértéket jelentősen meghaladó szennyezettséget mért a zöld szervezet, a Puskás Ferenc Stadion metróállomásnál pedig az éves határérték közel dupláját.
A Greenpeace által mért adatok különösen kedvezőtlenek annak tükrében, hogy tudományos jelentések sora mutatja: a levegőszennyezés nemcsak könnyíti a koronavírus terjedését, de súlyosabbá is teszi a betegség lefolyását. Több frissen publikált kutatás alapján kijelenthető, hogy a különféle légszennyező anyagoknak való kitettség növeli a COVID-19 súlyosságát. Egy 2020-as kutatásból kiderül, hogy hosszabb ideig kell lélegeztetőgépen tartani azokat a pácienseket, akik a kórházi tartózkodást megelőzően szennyezett levegőnek (magas PM és NO2-értékek) voltak kitéve. A légszennyezés miatti megbetegedések (magas vérnyomás, cukorbetegség, krónikus tüdőbetegségek, szív- és érrendszeri betegségek) továbbá súlyosbítják a COVID-19 fertőzés lefolyását.
Számos vizsgálat alátámasztja, hogy a magasabb koncentrációjú PM2.5 és NO2-szennyezettségnek való kitettség megnöveli a vírusoktól való megfertőződés esélyét. A légszennyező anyagok károsítják, gyulladásba hozzák a légutakat és csökkentik az immunválaszt. A légszennyezésnek való kitettség csökkenti továbbá az emberi szervezet vírusokkal szembeni ellenálló képességét.
Dacára annak, hogy számos kutatás mutatja, a légszennyezettség súlyosbítja a koronavírusos megbetegedéseket, Magyarországon a légszennyezettségi értékek súlyosbodtak az elmúlt évben. Az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) 2020. novemberi jelentése szerint hazánkban a PM2.5-szennyezettség miatt 13 100 ember hal meg idő előtt, míg az NO2-szennyezettség évi 850 életet követel. Ehhez képest 2019-ben PM2,5-szennyezettség miatt 12 100-an, NO2-szennyezettség miatt 770-en haltak meg. A lakosságarányos életvesztést nézve, Magyarország Bulgária és Lengyelország után a harmadik legszennyezettebb levegőjű tagállam volt az Unióban 2020-ban, de hazánk levegője csak minimálisan jobb, mint a második helyen álló Lengyelországé.
A rossz légszennyezettségi adatok miatt a Greenpeace a járványügyi intézkedések részeként ingyenessé tett parkolás visszavonását szorgalmazza, hiszen az egyértelműen forgalomnövekedéshez vezetett. Az így okozott magasabb légszennyezettség még több megbetegedéshez vezet, amely további terheket ró az egészségügyre. Emellett fontos tény, hogy 2005-ről 2017-re megduplázódott a dízeljárművek száma és aránya Magyarországon, és az autók átlagéletkora is jelentősen nőtt, miközben tudjuk, hogy a nitrogén-dioxid városi környezetben legalább 50%-ban a dízelüzemű, illetve régebbi, egyéb járművekből származik.
További hírek a kategóriából
