Mint egy, a beteg gyermeke gyógykezelésének támogatására a műanyag kupakokat évek óta gyűjtő szülő mesélte, július 1-től nem tudják a fiuk gyógyítását ebben a formában kiegészíteni, ugyanis a velük szerződött hulladékkezelő cég is csak június 30-ig veheti át kupakokat. Köszönhető ez annak, hogy a MOL Zrt. megnyerte 30 évre a hazai hulladékkezelés koncesszióját. Az eddigi átvevőhelyek bizonytalanok jövőbeni gyakorlatot illetően, így inkább megszüntetik még a kisebb mennyiségű átvételt is.
Néhány héten belül élesedik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer Magyarországon, a szabályok ugyanakkor még mindig nem véglegesek. A törvénytervezet csak április 28-án került társadalmi egyeztetésre, ehhez képest már két nappal későbbi határidővel feladatot adott, május 31-ig pedig újabb teendőket ír elő az érintett vállalkozásoknak.
Több a kérdés, mint a válasz a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) magyarországi bevezetésével kapcsolatban. A legfontosabb tudnivalókat és teendőket Gyányi Tamás, a WTS Klient senior partnere foglalta össze az Indexnek.
Mint a szakember elmondta, az érintett cégek jellemzően eddig is szerződéses kapcsolatban álltak valamelyik szolgáltatóval és elszállíttatták a magyar telephelyükről például a csomagolási, vagy egyéb hulladékokat. Hogy ez júniustól is így legyen, május 31-ig regisztrálniuk kell a koncesszor által biztosított felületen.
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségek megmaradnak, ugyanakkor az EPR-szabályozással egyidejűleg, 2023. július 1-jétől új környezetvédelmi termékdíj-kalkulációs sémával kell dolgoznia az érintetteknek. Amennyiben valaki termékdíjat fizetett, akkor nagy valószínűséggel az EPR-rendszerben is érintett lesz, de továbbra sem szűnik meg a termékdíjas szabályozás.
A környezetvédelmi termékdíjbevallásokat továbbra is a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak kell beadni. Az EPR tekintetében viszont az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnak szükséges adatot szolgáltatni (a termékdíjhoz hasonlóan elsődlegesen a kötelezett termékek mennyiségéről).
A díjfizetést illetően a két rendszer megegyezik abban, hogy mindkét díjtételnél az adott hulladék vagy környezetszennyező termék tömegére vetített díjjal szükséges kalkulálni. Emellett az elszámolási időszak is azonos, azaz negyedévente merül majd fel mindkét díjfizetési kötelezettség.
További hírek a kategóriából
