A lakossági energiafogyasztás fele megspórolható lenne Magyarországon, áll a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményében. Ehhez a hazai lakásállomány felújítására lenne szükség, hiszen mert a számon tartott lakások kétharmada energetikailag elavult.
Ha az energiahatékonyság szót meghalljuk, jellemzően a rezsiköltségek csökkentésével azonosítjuk azt. Holott az energiahatékonyság többről szól. Az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, azaz növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék. Így az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye. Emellett javítja a globális életminőséget is (pl. a levegőszennyezés csökkentésével, vagy a jobb, egészségesebb épületek révén).
Magyarország energiafogyasztása 2005-2015 között 8,5 százalékkal csökkent. És bár az időközi energiafelhasználási adatok alatta maradtak a 2020-as indikatív célértéknek, az is látszik, további erőfeszítésekre van szükség az energiafogyasztás csökkentése érdekében, hiszen mind 2015-ben, mind 2016-ban nőtt hazánk fogyasztása a korábbi stagnálást követően. Ha az egyes ágazatok részesedését nézzük a végső energiacélú felhasználásból, a lakosság vezet (33 százalék), megelőzve a közlekedés (22 százalék) és az ipar (21 százalék) energiafelhasználását.
Érdekes összefüggéseket látunk, ha az egyes ágazatok részesedését vesszük éves bontásban. 2015-ben megemelkedett az energiafelhasználás a korábbi stagnálás után, mely főként három szektor, az ipar, a közlekedés és a lakosság megnövekedett fogyasztásának volt köszönhető. 2016-ban ez a növekedés folytatódott.
Alacsony hatékonyság
Uniós összehasonlításban a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényesnek számít: 2015-ben egységnyi GDP termeléséhez az EU-28 átlagánál 86 százalékkal több – bruttó, belföldi fogyasztásra rendelkezésre álló – energiát kellett felhasználni. Bár Magyarország primerenergia-intenzitása csökkent 2005-2015 között, a magyar gazdaságé a mai napig szignifikánsan magasabb, mint az EU átlag.
Ez a lehetőségek megfelelő mértékű ki nem aknázását jelenti: bár a hazai energiaintenzitás 2005-2015 között évente 1,6 százalékkal csökkent, az EU átlag egy alacsonyabb bázisról 2 százalék volt.
A Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában 2020-ra megjelölt célok teljesülése azonban nem látszik biztosítottnak. Ahhoz pedig, hogy az elvárt 167 Petajoule végső, halmozott energia-megtakarítást Magyarország 2020 végére megközelítse, szükség van a hazai lakásállomány megújulásának felgyorsítására, hiszen a 4,4 millió számon tartott lakás kétharmada energetikailag elavult. A lakosság által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne.
„Az energiahatékonyság a tudatos energiafelhasználás egyik első és legfontosabb lépése, azonban az ország energiagazdálkodásának fenntarthatósága tekintetében kulcskérdés. A drágán és a környezetet jelentős mértékben terhelve előállított energiát nagyon pazarlóan használjuk. Ez komoly és felesleges költségekkel jár, terheli a háztartások, és a középületek fenntartóinak pénztárcáját. Ha ezen nem változtatunk, akkor már a közeljövőben is komoly gondokkal kell szembenéznünk: a felesleges, pazarló energiafelhasználás visszaszorítása, a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és a nemzetgazdaság érdeke.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI vezetője.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Pexels
Ha az energiahatékonyság szót meghalljuk, jellemzően a rezsiköltségek csökkentésével azonosítjuk azt. Holott az energiahatékonyság többről szól. Az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, azaz növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék. Így az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye. Emellett javítja a globális életminőséget is (pl. a levegőszennyezés csökkentésével, vagy a jobb, egészségesebb épületek révén).
Magyarország energiafogyasztása 2005-2015 között 8,5 százalékkal csökkent. És bár az időközi energiafelhasználási adatok alatta maradtak a 2020-as indikatív célértéknek, az is látszik, további erőfeszítésekre van szükség az energiafogyasztás csökkentése érdekében, hiszen mind 2015-ben, mind 2016-ban nőtt hazánk fogyasztása a korábbi stagnálást követően. Ha az egyes ágazatok részesedését nézzük a végső energiacélú felhasználásból, a lakosság vezet (33 százalék), megelőzve a közlekedés (22 százalék) és az ipar (21 százalék) energiafelhasználását.
Érdekes összefüggéseket látunk, ha az egyes ágazatok részesedését vesszük éves bontásban. 2015-ben megemelkedett az energiafelhasználás a korábbi stagnálás után, mely főként három szektor, az ipar, a közlekedés és a lakosság megnövekedett fogyasztásának volt köszönhető. 2016-ban ez a növekedés folytatódott.
Alacsony hatékonyság
Uniós összehasonlításban a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényesnek számít: 2015-ben egységnyi GDP termeléséhez az EU-28 átlagánál 86 százalékkal több – bruttó, belföldi fogyasztásra rendelkezésre álló – energiát kellett felhasználni. Bár Magyarország primerenergia-intenzitása csökkent 2005-2015 között, a magyar gazdaságé a mai napig szignifikánsan magasabb, mint az EU átlag.
Ez a lehetőségek megfelelő mértékű ki nem aknázását jelenti: bár a hazai energiaintenzitás 2005-2015 között évente 1,6 százalékkal csökkent, az EU átlag egy alacsonyabb bázisról 2 százalék volt.
A Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában 2020-ra megjelölt célok teljesülése azonban nem látszik biztosítottnak. Ahhoz pedig, hogy az elvárt 167 Petajoule végső, halmozott energia-megtakarítást Magyarország 2020 végére megközelítse, szükség van a hazai lakásállomány megújulásának felgyorsítására, hiszen a 4,4 millió számon tartott lakás kétharmada energetikailag elavult. A lakosság által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne.
„Az energiahatékonyság a tudatos energiafelhasználás egyik első és legfontosabb lépése, azonban az ország energiagazdálkodásának fenntarthatósága tekintetében kulcskérdés. A drágán és a környezetet jelentős mértékben terhelve előállított energiát nagyon pazarlóan használjuk. Ez komoly és felesleges költségekkel jár, terheli a háztartások, és a középületek fenntartóinak pénztárcáját. Ha ezen nem változtatunk, akkor már a közeljövőben is komoly gondokkal kell szembenéznünk: a felesleges, pazarló energiafelhasználás visszaszorítása, a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és a nemzetgazdaság érdeke.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI vezetője.