A Magyar Elektrotechnikai Egyesület története szorosan kapcsolódik a magyar elektrotechnika, villamosipar kialakulásához és annak fejlődéséhez. Az alapításban és az egyesületi munka irányításában többek között olyan kiválóságok vettek részt, mint Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa, Kandó Kálmán, Liska József, Pattantyús Á. Géza, Zipernowsky Károly, Verebély László, Straub Sándor. A megalakulást követően rövid időn belül Magyarország legnagyobb elektrotechnikával foglalkozó, országos szintű szakmai szervezetévé fejlődött.
A MME idén szeptember 20-22. között tartotta szokásos vándorgyűlését. A siófoki esemény-sorozatban számos előadást, workshopot és kerekasztal-beszélgetéseket rendeztek. A sorrendben 69. vándorgyűlés kiemelt témája az energetikai átalakulás és a megújuló energiaforrások rendszerintegrációja volt. A Zöld Ipar Magazin helyben, a siófoki helyszínen kérdezte a főszervező MEE elnökét, Gelencsér Lajost – egyebek mellett energiáról, akkumulátor helyzetről, utánpótlásról és más, idevágó témakörökről.
-Több helyen azt találom, hogy a vándorgyűlés egyik célja a szakma népszerűsítése. Erre valóban szükség van? Hiszen ha valami, akkor az energia, a mérnöki tudományok és egyebek most különösképpen az érdeklődés fókuszában állnak, a napelemes technológiáról, meg az egyre feltörekvő hidrogénes fejlesztésekről nem i beszélve…
-A technológiák valóban ott vannak, a szakemberek utánpótlása, a felnövekvő generáció viszont érzésünk szerint nagyon nincs fókuszban. Az a cél, hogy legyen elegendő és főleg jó szakemberünk. Szeptember legvégén például ezért zajlott ismét több hazai nagyvárosban egy olyan rendezvényünk, a „Mi a pálya?” Műszaki Pályaválasztó Fesztivál, amelyben a pályaválasztás előtt álló középiskolásokat megpróbálják egy kicsit a műszaki pályák felé terelgetni. A szakmán belüli elvándorlásról nem tudok, de hiány biztosan van, hiszen a technológiák hihetetlenül gyorsan változnak, fejlődnek. Ezelőtt 15-20 évvel például nem beszéltünk naperőmű-boomról, a villamos energetikát pedig nagyjából az jellemezte, hogy oszlop+vezeték+transzformátor+szigetelő, stb. Ma pedig olyasmikről beszélgetünk, hogy hogyan lehet felprogramozni egy okosmérőt, azaz sokkal inkább közelítünk a számítástechnika világához.
-Ha megnézünk tíz szakmai hírt manapság, nyolc biztosan a napelemekkel, a tárolással, az akkumulátorokkal foglalkozik. Jól van ez így?
-Amit nem tudunk azonnal felhasználni, azt természetesen el kell tárolnunk. Jelen pillanatban erre az akkumulátor ad választ – én ezt drága beruházásnak tartom, a kapacitást meg relatíve kevésnek és nem feledkezhetünk meg a viszonylag alacsony élettartamról sem. Az akkumulátor manapság kényszer, olyan, mint évekkel ezelőtt a floppy lemez a számítástechnikában. Ma már nem használunk ilyet, de ha annak idején nem létezett volna ez az adattárolási lehetőség, akkor nem jutottunk volna el oda, ahol most tartunk. Keresnünk kellene valami mást, ami az akkumulátor helyébe léphetne, ez lehetne a hidrogén. Ma még valóban drága, de ha nem indulunk el vele világszerte, akkor drága is marad. Azt gondolom, a hidrogéntechnológia ugyanazt a pályát fogja befutni, mint a naperőművek. Azok szintén attól lettek olcsóbbak, hogy elkezdték tömegtermelésben gyártani. Jómagam jelenleg a hidrogént látom az energiatárolás lehetőségei közül a legközelebb állónak ahhoz, hogy a nyáron megtermelt energiát eltároljuk télre. A jövő megoldása szerintem az e-közlekedésben is az lesz, hogy hidrogént tankolunk, de nem égetjük el a jármű motorjában, hanem egy tüzelőanyag-cellán keresztül villamos áramot csinálunk és vizet. Ez is akkumulátornak tetszhet, hiszen ebben a rendszerben szintén nincs mozgó alkatrész. Összefoglalva én látom a hibáit és a nehézségeit a hidrogén-technológiának, ám ezzel együtt azt gondolom, ezt a jövő műszaki megoldásai kezelni tudják majd.
- Mikor ezt a vándorgyűlést szervezték, talán még nem lehetett látni, hogy ekkora mozgás és felbolydulás lesz a hazai napelemes piacon. Önök milyen szemmel követték ezt a folyamatot? Mi a véleményük a jelenlegi helyzetről?
-Politizálni nem akarok, mert az egyesületünk abszolút semleges, de szakmai velejárói nagyon is vannak ennek a kérdéskörnek. A háztartási napelemes rendszereknél véleményem szerint most az okozza a problémát, hogy induláskor a pályázat kiírója nem azzal motiválta az érdeklődőket, hogy hozzájárul a költségekhez; helyette az éves szaldót lengette be. Ennek az volt az üzenete, hogy az egyéni fogyasztónak nem is kell az energia tárolásáról gondolkodnia, azt a hálózat és a rendszer megoldja. Nem volt eléggé hangosan artikulálva, hogy ez a helyzet nem fog örökké tartani. A jelenlegi állapot a rezsicsökkentéssel sajnos torzítja a piacot és ez okozza a jelenlegi problémákat is. Mint egy pókháló: az egyik részén megoldottam valamit, nagyon jó, de közben ezer másik helyen meg felfeslik az egész. Egy ilyen komplex rendszernél nem szabad egyetlen ponton módosítani.
- Önök mennyire tudják hallatni a hangjukat szakmai kérdésekben? Megkérdezik-e a véleményüket a döntéshozói szinten - például akkor, ha hálózatfejlesztési kérdésekről van szó?
- Próbálunk hangosak lenni. Az kevésbé jellemző, hogy minket megkeresnének, hogy mondjunk véleményt. Sokkal több lehetőség lenne a szervezetünkben, mint amennyit a döntéshozók kihasználnak. A megszületett döntések artikulálására például egy ilyen, 15 ezres tagsággal rendelkező szervezet kifejezetten alkalmas lenne.
- Akkor inkább úgy kérdezem, hogy ha megkérdeznék Önöket, akkor mit javasolnának hálózatfejlesztés ügyben?
-Abban nem szabad bízni, hogy a fejlesztések egy év alatt megtörténnek. Ez szerintem egy ugyanolyan hosszú folyamat lesz, mint amilyen a jelenlegi villamosenergia-hálózat kiépítése volt. A meglévő rendszert ugyanis arra tervezték, hogy a nagy akkori erőművekből elkerüljön a villamos energia más helyszínekre. Manapság a hálózati rendszereknél az inverter akkor tudja áttenni a felesleges energiát a hálózatra, ha nagyobb feszültséget tud generálni, mint amekkora a hálózaton van. A probléma nyilván az, ha mindenki együtt, egyszerre akar ráterhelni és a hálózati pont feszültségértéke eléri a szabványos érték felső határát. Az ilyen események elkerülésére, megoldására találták ki az okos hálózatokat: már léteznek olyan okos transzformátorok, amelyek érzékelik a fesztültség viszonyokat és képes a rendelkezésre álló adatok alapján egy döntést hozni a feszültség-szint módosításáról. Ha már hálózatfejlesztésről beszélünk, például ilyen berendezésekben is gondolkodhatnánk. A fogyasztói tudatossághoz pedig az is hozzájárulhatna, hogy a saját fogyasztói szokásainkról adatokat kapunk az okos mérőknek köszönhetően. A saját napi fogyasztásukat nyilván kevesen nézegetik, de ha van honnan letölteni az adatokat és az ember rá tud nézni a nap végén és kielemezheti, bizonyos időszakokban mitől nőtt meg a fogyasztás, akkor nagymértékben hozzá tudnák járulni a tudatosság növeléséhez. Ha a fogyasztó saját maga menedzselheti az energiafelhasználását, az a jövőbeni tervezéshez is segítséget nyújtana.
-Honlapjukon is foglalkoznak az energiaközösségek témájával. Miért tartják fontosnak és mit gondol, belátható időn belül mikor valósulhatnak meg ilyen közösségek idehaza?
- Teoretikusan nagyon jónak tartom, ennek ellenére sajnos nem tudok Magyarországon valós, működő energiaközösségről, bár olyanról már hallottam, aki a dokumentációját nagyjából be tudta nyújtani, de az ilyen kezdeményezések száma is elenyésző. Ennek elsősorban adminisztratív okai vannak, de a motiválatlanságban az is közrejátszik, hogy jelenleg idehaza kevéssé támogatják az ilyen közösségek létrehozását. Hozzáteszem: jelenleg az ilyen kis közösségekre nincs még kialakítva speciális hálózathasználati díj sem. Egyébként az energiaközösségek alakítását idehaza az önkormányzatoknál kezdhetnénk, hiszen számos energiaigényes intézményük van, és számukra manapság tényleg nem könnyű az energiaköltségek kifizetése. Ám az első és legkézenfekvőbb kérdésünknek mégis annak kellene lennie, hogy miért használunk manapság annyi energiát? Nem lehetne ezzel is jobban takarékoskodni? Az a legtisztább és legolcsóbb energia, amelyet nem kell megtermelnünk.
(Az interjú eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2023 októberi lapszámában jelent meg nyomtatásban.)
További hírek a kategóriából
