A Zöld Ipar Magazin februári számában már részletesen foglalkoztunk a hulladékgazdálkodás, azon belül is a papírhulladék-hasznosítás aggasztó helyzetével. A témát most folytatjuk annak tükrében, hogyan alakul a helyzet, immár a koronavírus által lelassult európai gazdaság tükrében, s mire számíthatnak az ágazatban dolgozók a hazai, döntéshozói tárgyalások eredményeképpen.
Röviden összefoglalva: 2020 év elején arról cikkeztünk, az ágazat összeomlásától tartanak a papírhulladékpiac szereplői. Akkor a szegmensben dolgozó cégek vezetői mondták el, mivel jár ez a vállalataiknál, s hogyan igyekeznek elkerülni a teljes csődhelyzetet. Közben a nemzetközi hírek arról szólnak, a hulladékgazdálkodás a fejlett országokban általánosan jobban teljesít, mint más ágazatok, a Világbank becslése szerint például 2050-re a fejlett országok a mainál 25%-kal, a kelet-ázsiai országok 50%-kal, a dél-ázsiaiak pedig 100%-kal több hulladékot fognak termelni.
Az év elején a Kínából érkező aggasztó jelek ellenére, még más fókuszú volt a problémakör, mára kétségkívül a koronavírus-helyzet adja a központját. A hulladékpiaci szereplők helyzete sajnos tovább súlyosbodott.
A BIR (Bureau of International Recycling) helyzetfelmérése szerint a hulladékhasznosítást több országban a kritikus/stratégiai ágazatok közé sorolták, azaz egyes esetekben az ágazat tovább működik az ipar teljes leállítása ellenére is. Ugyanakkor valamennyi országban rengeteg tényező nehezíti a hulladékhasznosító vállalatok működését, így például a lakossági átvétel, a kereskedelem és az ipar leállása miatt az alapanyaghiány, a kimenő oldalon a másodnyersanyagok értékesítésének nehézségei szintén az ipari termelés leállása miatt (például olasz kohók), munkaerőhiány, fennakadások a hulladékszállításban a határok lezárása, konténerhiány miatt stb.
Beláthatatlan károk lehetnek
2020 márciusának első napjaiban a hazai hulladékgazdálkodókat tömörítő Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége ismételten az illetékes kormányzati szervhez fordult. Mint azt az ITM Építésgazdaságért, Infrastrukturális Környezetért és Fenntarthatóságért Felelős Államtitkárságának jelezték, a papírhulladék gyűjtésének kritikus helyzetéről szóló decemberi megkeresésükhöz képest a helyzet drámaian romlott. Az azóta eltelt hónapokban a papírhulladék világpiaci ára ugyanis további közel 50%(!)-ot esett, ami a hulladékok gazdaságos kezelését teljesen ellehetetlenítette.
A 2019. novemberi FOEX PIX index 63,21 értéke 2020. februárra 33,93-ra csökkent, ennek a drasztikus csökkenésnek pedig, mint arra a szövetség felhívja a figyelmet, a korábban jelzetteken túlmenően az alábbi következményei lettek: a többi között a hulladékkezelők kezelési díjai szignifikánsan meghaladják a haszonanyagok értékét, ami alapvetően motiválatlanná teszi a kibocsátókat a visszagyűjtésre, vagy hogy az eltelt 2,5 hónapban szinte valamennyi, kizárólag papírhulladék (be)gyűjtéssel foglalkozó vállalkozás felfüggesztette a tevékenységét – a kisebb hulladékkezelők egytől egyig így jártak el. De ilyen negatívum például az iskolai papírgyűjtés jelenleg valószínűsített teljes eltűnése is a jövőben. A papírgyárak az abnormális kínálati piac következtében csökkentett kvótát vesznek csak át, illetve az átvett anyagok minőségére egyre szigorúbb előírásokat foganatosítanak. Ennek következtében az alacsonyabb minőségű hulladékfajták kereslete gyakorlatilag megszűnt.
A HOSZ március elején úgy kalkulált, a jelenlegi piaci folyamatok tartós javulására a piaci elemzések alapján a következő 12-18 hónapban nem lehet számítani. Azonnali kiegészítő források, illetve hathatós állami beavatkozás nélkül a papírhulladék kezelése megoldhatatlanná válik, s középtávon is ellehetetlenül. Mint a szervezet hangsúlyozza, a környezetvédelmi termékdíjas rendszer azért lett a szennyező fizet elv alapján átalakítva, hogy a terméket kibocsátók minden esetben forrást biztosítsanak a hulladék átvételére és feldolgozására. Ez a forrás a papír esetében is be lett fizetve, és most a krízishelyzetben fel is kellene használni.
„A papírhulladék-kezelés teljes összeomlásának elkerülése érdekében ismételten halaszthatatlanul kérjük, hogy legyenek szívesek megvizsgálni a papírgyűjtést végző cégek azonnali támogatásának a lehetőségeit, továbbá az OGYHT 2020 által tervezett finanszírozott mennyiség változatlanul tartása mellett az ipari gyűjtés (valamint előkezelés) és hasznosítás támogatását legyenek szívesek minimum 17,-Ft/kg összegre módosítani!
A tárgyaltakon túl, a tagvállalataink panaszai alapján általában tisztelettel kérjük, hogy legyenek szívesek biztosítani a környezetvédelmi termékdíjas rendszer jogszabályoknak megfelelő működését, a szolgáltatás-megrendelési szerződésekben lefektetett határidők betartását, s felgyorsítani az érintett ügyintézéseket, kiemelten a 2019. évi kifizetéseket, továbbá a 2020. évi pályázati kiírásokkal kapcsolatos feladatok elvégzését!”
Teljesen leállhat a szektor termelése
Még március elején a HOSZ ismét levélben fordult az illetékes államtitkársághoz. Addigra ugyanis tagvállalataik, reagálva az immár koronavírussal tetézett súlyos helyzetre, jellemzően átalakították a működésüket, s számos intézkedést hoztak a munkavállalóik, továbbá a partnereik egészségének megőrzése érdekében. Valamennyi vállalat azon igyekezett, hogy a termelés visszaesése mellett a jövőben ne kelljen a termelési kapacitásaikat megszüntetni – ám ahogy a következő napokban felgyorsultak az események, egyre inkább kitűnt: a magánszektor nem lesz képes egyedül megbirkózni a COVID-19-es vírus okozta krízishelyzettel. A hulladékkezelők a telephelyeiken ugyanis jellemzően megszüntették a lakossági átvételt, s az ipari termelés fokozatos csökkenésével, valamint leállásával az ipari, kereskedelmi hulladékot átvevők is fokozatosan munka nélkül maradnak, maradhatnak.
A csomagolási hulladékok, s általában az alapanyagok csökkenésével párhuzamosan a hulladékhasznosító cégek is a termelésük csökkentésére kényszerülnek, s egy elhúzódó válság ebben a körben is akár a teljes termelés leállásához vezethet, még akkor is, ha erre egészségügyi megfontolások alapján egyébként esetlegesen nem kerülne sor.
„A hivatkozottak következményeként a cégeknek óriási kihívást fog jelenteni a munkahelyek megtartása, a leépítések elkerülése. A munkahelyek megóvása céljából hathatós állami segítség lenne, ha a hulladékgazdálkodási szektor munkáltatói (is) átmenetileg, a vírus okozta válsághelyzet idejére mentesülnének a bérfizetéseket terhelő közterhek egészének, vagy legalább egy részének a fizetési kötelezettsége alól! A javasolt intézkedés bevezetését csak átmeneti jelleggel, s akár feltétel(ek)hez kötéssel kezdeményezzük.” – írta a HOSZ az újabb megkeresésben. A fenti megoldással a kormány a legálisan működő vállalkozásokat segíthetné, egyúttal oldhatná a vírushelyzet okozta pánikhelyzetet, s a termelésüket leállító cégek, s a cégeknél dolgozók érezhetnék, hogy van jövőjük. Ugyancsak a hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalkozások pénzügyi helyzetét, stabilitását segíthetné elő, amennyiben a 2020. évi környezetvédelmi termékdíjas szolgáltatás-vásárlások keretében bevezetésre kerülne 100%-ban az előleg lehívásának/kifizetésének a lehetősége, akár kézfizető kezesség előírásával, vagy valamilyen szerződést biztosító mellékkötelem alkalmazásával.
Az államtitkárság illetékese válaszában arra hivatkozik, hogy a magyar miniszterelnök által március 18-án bejelentett, a hazai vállalkozásokat segítő legsürgetőbb intézkedéseken túl nem terveznek külön beavatkozni a hulladékgazdálkodási ágazat körül mára kialakult helyzetbe. A Pénzügyminisztériummal történt egyeztetésre hivatkozva az is kiderült, hogy az ágazatra vonatkozó 2020-as közbeszerzési eljárások a járványhelyzetben nem indulhatnak meg.
Az élelmiszerágazatot is érinti
A hulladékgazdálkodási szektor szereplői – érthetően – nem reagáltak optimistán a hírre. A lapunkhoz eljutott egyik vélemény szerint a közbeszerzések leállíttatása az egyik legrosszabb forgatókönyv, ráadásul a 2019-ben elvégzett hulladékgazdálkodási feladatok teljesítésigazolása is csúszik, miközben az ágazat- lapzártánkig, április 5-ig - nem reménykedhetett segítségben. Minden vállalat a miniszterelnök által korábban bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseitől várja az esetleges támogatást.
De milyen közvetlen hatásai, negatív tendenciái is vannak a hulladékgazdálkodási iparágra a pandémiának?
A másodlagos nyersanyagok világpiaci árai folyamatosan zuhannak (ez a folyamat már megkezdődött a papírhulladékkal a 2019-es év utolsó negyedévében, azaz még jóval a járvány kialakulása előtt, attól függetlenül). A drasztikus árcsökkenés most már nem csak a papírszegmenst érinti, észlelhető a műanyagok és a fémek tekintetében is.
A nagyobb, ipari méretű hulladékkezelő vállalatokat – a világpiaci áresésen túl – a termékdíjas rendszer működésének rugalmatlansága is sújtja, ide sorolhatjuk a termékdíjas állami kifizetések csúszását is. Ezt a kettős hatást a vállalatok már képtelenek finanszírozni – s erre rakódott rá az a globális vészhelyzet, ami a jelzett begyűjtési problémán túl még a megemlített értékesítési és nemzetközi fuvarozási gondokkal sokszorozódik. A hatás sokkal komplexebb, mint gondolnánk: például az élelmiszergyártás és -forgalmazás súlyos gátjává válhat a kapcsolódó és nélkülözhetetlen csomagolásihulladék-kezelés összeomlása. Az elszállítás meghiúsulása pedig – főképp a jelen vészhelyzetben – már rövid távon is nagyon súlyos közegészségügyi problémákhoz vezethet.
Március végén a problémákat több kormányzati szervnek jelző szövetség válaszlevelet kapott a Gazdaság Újraindításáért Felelős Akciócsoport (a továbbiakban: GFA) illetékesétől. Mint ebben írják, a GFA folyamatosan készíti elő az újabb javaslatokat és intézkedéseket, amelyekhez a jövőben is várják a szövetség építő gondolatait, felvetéseit.
Az Európai Bizottság kérdőívet bocsátott ki annak felmérésére, milyen hatást gyakorol a járvány a hulladékhasznosításra Európa-szerte. A hulladékhasznosító ipar vonatkozásában a Bizottság az EuRIC-től (European Recycling Industries' Confederation), a hulladékhasznosító ipar európai szervezetétől várja a válaszokat. Az EuRIC-ben a magyarországi hulladékhasznosító vállalatokat nemzeti tagként a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) képviseli. A kérdőívre válaszolva a hazai hulladékhasznosító szektor tekintetében a HOSZ összefoglalóan bemutatta a járvány okozta problémákat, a magyar kormány intézkedéseit és a HOSZ által a kormány hatáskörrel rendelkező szervei felé megfogalmazott javaslatokat.
A pandémia okozta helyzetben az EuRIC legfontosabb javaslatai a következők:
- megfelelő védőfelszerelés biztosítása az iparágban dolgozóknak
- rugalmasabb munkaidő
- az Európai Bizottság és a tagállamok állítsák össze a stratégiai/kritikus ágazatok listáját, és a hulladékgazdálkodás, illetve -hasznostás szerepeljen ezen a listán (a tagállamok egy része már így rendelkezett)
- a másodnyersanyagok határokon át történő mozgásának a biztosítása
- a hulladékhasznosító vállalatok által tárolható hulladék-, illetve másodnyersanyag-mennyiség megemelése (a gyártó létesítmények leállása és az emiatt csökkenő kereslet ellensúlyozására)
- a hulladékgazdálkodási és -hasznosítási ágazat legyen jogosult állami támogatásra, például átmeneti adókedvezményekre
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2020. áprilisi számában jelent meg.)