Már eddig is hatalmas visszhangot váltott ki idehaza a Fejér vármegyei Pusztavám község mellett elterülő ún. Cicahomok-tó (azaz hvatalosan az „Oroszlány VI. barnakőszén” bányatelek) területére tervezett bányafeltöltési projekt, amely ellen egyre szélesebb körben lépnek fel a környezetvédelmi aggályokat felsorakoztató civilek és most már a döntéshozó oldal is: december 10-én például a móri képviselő-testület 11 tagja szavazott egyöntetűen – a grémium a jövőben azon fog munkálkodni, hogy ne kapjon engedélyt a rekultivációt elvégezni kívánó cég.
Íme, az ügy rövid, tételes előzmény-összefoglalója:
A terület: Az Oroszlányhoz tartozó, de Pusztavámhoz közeli, Vértesben lévő egykori barnakőszén bánya helyén keletkezett bányató. A területen értékes vízi élőhely alakult ki, ahol 26 védett állat- és növényfaj, köztük fokozottan védettek is élnek, és értékes karsztvízbázis található alatta.
A beruházó és a tervezett tevékenység: A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. (amely a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealaphoz köthető) kapott engedélyt az úgynevezett „rekultivációra” , azaz a bányagödör szennyvíziszappal való feltöltésére.
A probléma lényege: A rekultiváció során a tervek szerint kb. 45 ezer tonna, veszélyes és nem veszélyes hulladékokból előállított „fedőanyaggal” töltik fel a bányatavat. A munka megkezdődött, közel egy éve hordják bele a veszélyes hulladékból származó „talajjavító töltőanyagot” a hatalmas gödörbe, ehhez kapcsolódóan külföldi rendszámú teherautók tucatjai hajtanak be minden nap az érintett településre. A kritikusok (civilek, főképp a legnagyobb közösségi oldalon szerveződött tiltakozók, ellenzéki képviselő, zöld szervezetek, később Tatabánya és Tata önkormányzata is) szerint ezzel egy már kialakult, védett élőhelyet pusztítanak el, és a felhasznált szennyezett anyag közvetlen veszélyt jelent a felszín alatti vizek minőségére, ezáltal akár 250 ezer ember ivóvízbázisát is fenyegeti. Csárdi Antal budai és belvárosi ellenzéki parlamenti képviselő többször felszólalt az Országgyűlésben a témában; a megye országgyűlési képviselője, Törő Gábor hivatalos oldalán mindeközben konzekvensen hallgat az ügyről, Pusztavámon legutóbb a november végi fásítás és faültetés idején járt, a civileknek viszont úgy reagált a felvetésekre, hogy az egész -idézzük – lepkefing.
Az engedélyezési és jogi háttér:
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal 2023-ban (más források szerint 2022-ben) kiadott határozata engedélyezte a veszélyes hulladékból előállított, „termékké” minősített fedőanyag használatát.
A kritikusok szerint a hatóság a szennyezési határértéket helyben megemelte, hogy a feltöltés legális legyen.
A rekultivációt végző cég szerint ellenőrzött körülmények között, szigeteléssel (bentonitpaplanos szigetelés) történik a feltöltés, és a szennyezőanyagok nem szivároghatnak a talajvízbe.
A tiltakozók nem hisznek az ígéretekben, ennek következtében négy rendőrségi feljelentés is történt természetkárosítás, környezetkárosítás és hivatali visszaélés gyanúja okán.
A civilek szeptember közep.n kezdték meg a tiltakozást azzal a céllal, hogy „felhívják a figyelmet arra a sajnálatos tendenciára, hogy ma elterjedőben van, hogy többszörösen védett területen engedélyt kaphat egy veszélyes hulladék feldolgozó cég értékes élőhelyek elpusztítására és feltöltésére”. A tiltakozók jelentős fordulatként értékelik, hogy a korábbi, a térség több érintett önkormányzata tekintetében eddig tapasztalt, viszonylag lanyha ellenálláshoz képest most egy grémium egyöntetűen nyilvánította ki álláspontját, miszerint nem kíván együttműködni a rekultiváló céggel és azért fog dolgozni, hogy az erre vonatkozó működési engedélyeket az illetékes hivatal semmissé tegye.
