Július volt a műanyagmentesség hónapja, amikor kampányszerűen sokan igyekeztek felhívni a figyelmet a minket elborító műanyag mennyiségére, sokan pedig megpróbálták saját vagy cégük életében is csökkenteni ezt a terhelést. Azonban a környezettudatosság - anélkül, hogy elvennénk a kampányok figyelemfelhívó szerepének létjogosultságát és fontosságát - ennél jóval többről szól. Egész szervezeteket, hozzáállást, mindennapi működést kell átállítani, ha valóban környezettudatosan szeretne működni egy munkahely. Azonban vannak már követendő példák, jó tapasztalatok, és van egy új munkavállalói generáció, amely segít „kikényszeríteni” a változást. Egy 1500 fős irodaház évente akár 720 000 darab eldobható, egyszerhasználatos poharat fogyaszthat el, ami döbbenetes műanyag mennyiség.
Ahogy sok minden más, a környezettudatosság szempontjából is meghatározó, hogy milyen norma uralkodik egy cégnél, és milyen példát mutat a vezető, hangsúlyozza Csizmadia Máté, pszichológus, agrárközgazdász, a Zöld pszichológia blog tulajdonosa. Az attitűdváltás egy cégnél képzéssel, tudatosítással elérhető, amely akkor tud igazán sikeres lenni, ha a folyamatba be vannak vonva a munkavállalók is. Ez az Y és Z generációs kollégák részéről elvárás, hiszen számukra többnyire fontos, hogy olyan cégnél dolgozzanak, amelynek fontos a társadalmi felelősségvállalás.
A bevonásnak pedig alapvető része, hogy mennyire érez kontrollt a helyzettel kapcsolatban a munkavállaló, vagyis számára adottak-e a körülmények ahhoz, hogy valóban környezettudatosan tudjon viselkedni. Nem lehet például elvárni tőle, hogy tömegközlekedéssel közlekedjen, ha a juttatási rendszer a saját autó használatára predesztinálja, illetve a szelektív gyűjtés is akkor tud értelemszerűen működni, ha vannak a munkahelyen kihelyezve gyűjtő edények. Azokat a „szervezeti polgárokat”, akik pedig eleve hajlandók többet tenni a cégért, mint a norma, azokat az ilyen kezdeményezésekbe is érdemes bevonni, mert ők saját lelkesedésükkel is tudják előre vinni az ügyet. Ha pedig még a közösségben is véleményvezérek, akkor viselkedésükkel a többiekre is hathatnak példaként. Valamint hangsúlyozni az önkéntesség fontosságát, a saját kezdeményezéseket is bevinni a cégkultúrába, ugyanis ennek segítségével tud belső normává válni a környezettudatosság is, amit nem szükséges, hogy a főnök kikényszerítsen.
A munkavállaló nélkül nincs környezettudatosság, hiszen lehetnek bármilyen szabványok, előírások, ha azt valaki nem tartja vagy tartatja be. Így Csizmadia Máté szerint az elkötelezettség kulcskérdés.
Egy műanyag pohár nem sok? De 100 vagy 100 000?
Egészen apró lépésekkel el lehet indulni ezen az úton, amelyek összességében jelentős hatást fejthetnek ki. Csak néhány számot érdemes ezzel kapcsolatban látni. Egy műanyag pohár vagy műanyag flakon nem tűnik soknak, ha azonban ezek használatát napi szinten beszorozzuk az adott cég munkavállalóinak a számával, a munkanapokkal, akkor a havi vagy éves fogyasztás bizony már tetemes lehet. Ha egy átlagos munkavállaló 1 nap csak 2 elviteles poharat használ el (2 kávét iszik), akkor az egy 20 munkanappal számolt hónapban: 40 db poharat, tetőt, kanalat jelent, ami 12 hónap alatt 480 db eldobható poharat. Ha egy irodaházban 1500-an dolgoznak és semmi mást nem fogyasztanak, csak napi 2 kávét/teát (itt most nem számolunk az elviteles edényekkel, pogácsa zacskókkal stb.) az évente 720. 000 db eldobható, egyszer használatos pohár, amit maximum 10 percig használt egy ember. Vagy ha csak egy céges rendezvényt nézünk meg ebből a szempontból: például 150 fő, egy kb 3-4 órás rendezvény esetén, minimum 500 poharat, 500 tányért, 300 szalvétát és 1500-2000 evőeszközt használ, és akkor még nem számoltunk a tálalóedényekkel, szemeteszsákokkal, elviteles dobozokkal.
Ha ezeket a mennyiségeket lehet csökkenteni, máris kisebb ökológiai lábnyomot hagyhatunk magunk után. Ezt ismerte fel Buza Kriszta, a Kitchy Design alapítója, és a Style Communications ügynökség vezetője. A Kitchy Design környezettudatos catering eszközökkel foglalkozik. Mint mondta, először rendezvényeket műanyagmentesítettek, - az elképesztő mennyiségű egyszerhasználatos műanyagszemetet akarták megszüntetni-, most pedig már cégeknek segítenek a környezettudatos működésre átállás folyamatában, annak belső kommunikációjában. Egyes cégek már a munkahelyi onboarding folyamatokba beépítik az ökotudatosságot, lebomló vagy tartós és újrahasznosítható tárgyakkal: az új belépő kolléga például ilyen ételtároló dobozt, fém kulacsot kap vagy olyan kávéspoharat, amit műanyag helyett vihet magával, vagy éppen lecserélhet a kávézóban, ha ott ugyanazt a terméket használják.
Ezekkel a termékekkel a környezettudatos attitűd is erősíthető, hiszen a munkavállalók igyekezete - akár egy gemifikált folyamat során, amelynek a célja, hogy viselkedésváltozást idézzen elő -, apró ajándékokkal honorálható. Ha egy cég a nem csak a munkáltatói márkájában, hanem a partnerei felé is szeretné kommunikálni ezt az tudatosságot, akkor a céges ajándékok is lehetnek tartós illetve újrahasznosítható tárgyak, amelyeknek valóban van esztétikai és használati értékük is, és nem 100. tollként kötnek ki egy tartóban az íróasztalon vagy a kukában.
Csoportnyomás a zöld munkahelyért
Bár a környezettudatosság kommunikációjában gyakran a nagyobb cégek tűnnek ki, hiszen ott irányadó lehet a más országban már jóval előbbre tartó corporate policy, és az erőforrások is jobban megvannak az átálláshoz, Buza Kriszta szerint a kisebbek dolga gyakran egyszerűbb, hiszen rugalmasabban alkalmazkodnak. 10-15 dolgozónak könnyebb akár újrahasznosított bútorokat beszerezni, megoldani a szelektív gyűjtést stb., ugyanakkor a csoportnyomásnak is komoly szerepe lehet a folyamatban. Mint mondta volt olyan tapasztalat, ahol a Z generációs kollégák kiközösítették az irodavezetőt, „mert nem akart beállni a zöld irányba”. Ezt a feszültséget azonban odafigyeléssel, megfelelő kommunikációval, attitűdformálással a HR-nek és a vezetésnek oldania érdemes. Ma már nem teheti meg a munkáltató, hogy nem veszi figyelembe, ha a kollégák többsége palackos helyett szűrt vizet szeretne inkább, vagy nem akarnak kapszulás kávét fogyasztani, szintén a műanyagterhelés miatt.
Ahogy már Csizmadia Máté is említette, fontos az aktív munkavállalói részvétel a folyamatban, mert így a viselkedés és a gondolkodás akár pár hét alatt is átállhat. A dolgozók elkezdenek maguk is ötleteket adni, önszerveződővé válni a gyakorlati megvalósításban. Persze a felső támogatás és az erőfeszítések értékelése ebben az esetben is fontos. Segíthetnek az edukációban a környezettudatos programok, versenyek és ezek átlátható kommunikációja is. Valamint, ha valóban ehhez a célhoz alkalmazkodik a transzparens működés is, ugyanis kicsit visszás, amikor egy magát zöldnek kommunikáló cégnél például csapatépítésre fejenként egy autóval érkeznek az emberek. Ahogy fontos a munkahelyi büfével, étkezdével is megállapodni, együttműködni, ha a cég környezettudatos átállást tervez, ugyanis ezekben az intézményekben rengeteg hulladék képződik. Ráadásul ők is segíthetnek akár a munkavállalók motiválásában is, például kedvezményt adva azoknak, akik hozzák magukkal saját ételhordó dobozukat.
Sok helyen a szelektív hulladékgyűjtéssel kezdik a környezettudatosságot, bár ennek ma már alapnak kellene lenni minden munkahelyen, vélik a szakemberek. Valahol a fejlődés középútján van az olyan irodaház, ahol egyáltalán nem használnak pet palackokat, míg a spektrum másik végén a saját komposztálóval rendelkező irodaépületek állnak. Utóbbi esetben azonban még nem igazán kidolgozott az újrahasznosítás rendszere.
A megtartást és a bevonzást is segíti az ökotudatos munkakörnyezet
Ha pedig az irodaházaknál tartunk, a fejlesztők sem tekinthetnek el a megváltozott igényektől. Folyamatosan monitorozniuk kell, a munkavállalói és ügyfél igényeket, és azokra felkutatni és kifejleszteni a legjobb megoldásokat vagy éppen saját fejlesztésekkel akár megelőzni azokat, és ezzel formálni a munkáltatói tudatosságot is, derült ki beszélgetésünkből Véglesi Gergellyel, az Agóra Budapest városközpont tervezési projektmenedzserével. Mint mondta, a bérlők oldaláról a fenntarthatóság és a környezettudatosság először a társadalmi felelősségvállalás részeként jelent meg, mára azonban az ökológiai lábnyom csökkentése önmagában is fontos szemponttá vált, hasonlóan az egészséges és hatékony munkahelyi környezet kialakításához. „Egy új irodatér kiválasztása során ma már nagyon sokat számít a bérlőknek, hogy milyen környezettudatosságot szolgáló konkrét műszaki megoldásokkal rendelkezik egy épület” - hangsúlyozza az építész. Ma már az ökotudatos munkakörnyezet biztosítása jelentősen segíti a tehetségek megtartását és bevonzását, ezáltal jelentősen csökkenthetők a HR költségek is.
Az irodapiac fejlesztői sokat tehetnek a környezetért, hiszen az energiafelhasználás és a CO2-kibocsátás jelentős részét az otthonként és munkahelyként szolgáló épületek adják, amelyek ma a világ energiafelhasználásának közel 40%-át teszik ki, mondja a HB Reavis ingetlanfejlesztő szakértője. „Ezen belül a kereskedelmi épületek a világ energiafelhasználásának 11%-át teszik ki, ezért irodafejlesztőként nekünk is jelentős szerepünk van abban, hogy csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását. De más folyamatokhoz hasonlóan ez sem állandó, és előreláthatólag ugyanennek a szektornak az energiaszükséglete 2022 és 2040 között évente várhatóan 1,6% -kal növekszik, ezáltal az egyik legtöbb energiát igénylő területté válik. De van lehetőség az energiafelhasználás csökkentésére is. Például a tetők a teljes városi felületnek hozzávetőlegesen 20-25%-át teszik ki, tehát megfelelő felhasználásuk (napkollektorok használata, zöld tetők kialakítása, stb.) jelentősen csökkenthetné az épületek és városok külső energiafüggőségét és környezetre gyakorolt hatását.”
Az energiafelhasználás és a klímaváltozás tekintetében is fontos az előre gondolkodás. „Irodatereinkben olyan műszaki (gépészeti, elektromos) megoldásokat dolgozunk ki, amelyek hatékonyan használják fel a már meglévő és rendelkezésre álló forrásokat, ugyanakkor reagálni tudnak a 25-50 évre előrevetíthető klímaváltozás hatásaira, és az esetleges bővítési igényekre. Néhány példát kiemelve itt említhető külső és/vagy belső árnyékolókkal ellátott épülethomlokzatok kialakítása, a megnövekedő hűtési igényeket kiszolgáló rendszerek kiépítése, a nagy intenzitású esőzések felfogása és tárolása, illetve későbbi öntözésre történő felhasználása, vagy a napkollektorok és napelemek telepítése. Az épületek és a környezet felmelegedését csökkentve igyekszünk minél nagyobb és változatosabb zöld- és vízfelületeket kialakítani, továbbá biztosítunk elektromos autó töltési lehetőségeket, és a közösségi és kerékpáros közlekedés mellett támogatjuk az autómegosztó rendszereket is” - sorolja a lehetőségeket Véglesi Gergely.
A környezettudatosságra az igény, úgy tűnik tehát, hogy már minden területen megmutatkozik. Sok esetben egyre nagyobb a nyomás munkavállalói és társadalmi szinten is, amire a munkáltatóknak is reagálniuk kell. Bármennyire a marketinget szolgálja, egy szervezett munkahelyi szemétszedésnek mindenképpen kézzelfogható eredménye, hogy eltűnik a szemét. A kis lépések, vagyis az egyszerhasználatos műanyagpoharak lecserélése, a pet palackok kitiltása, az égők vagy a nyílászárók cseréje, vagy jóval nagyobb léptékben a célzottan minél kisebb ökológiai lábnyommal rendelkező iroda kibérlése, mind fontos lépések a fenntarthatóbb munkahelyek felé.
További hírek a kategóriából
