Nem tudnánk az emberiség számára lakhatóvá tenni a Mars felszínét – erre jutottak a NASA kutatói a Mars-szondák által összegyűjtött adatok alapján. Egyszerűen túl kicsi a bolygó légnyomása a folyékony víz megmaradásához.
A Mars terraformálása – azaz a Földhöz hasonlóvá változtatása, és emberek számára lakhatóvá tétele – régóta foglalkoztatja a scifi-írókat és a tudósokat. Az ilyen irányú kutatásokat például az idén elhunyt Stephen Hawking is támogatta, szerinte a túlnépesedés és a környezetszennyezés miatt az emberiség egy részének feltétlenül el kellene kezdenie a kiköltözést. A SpaceX-el marsi expedíciót előkészítő Elon Musk is hasonló terveket dédelget, a marsi projekt bemutatásakor már marsi kolóniákról, sőt, a bolygó növényesítéséről beszélt.
A Mars közelsége, a Földhöz hasonló mérete és rajta található víz miatt ideális célpont lehet – a múltban a bolygó jóval melegebb volt és a NASA szerint elképzelhető, hogy a múltban valamilyen egyszerűbb, egysejtű életformák is éltek a bolygón. A Mars kolonizálása azonban sok problémába ütközne, ezek közül a legnagyobb az extrém hideg (a becsült átlaghőmérséklet -55 Celsius-fok, ami a sarkkörökön -153 fokra is lesüllyedhet). A terraformálásról szóló elméleti modellek szerint ez a probléma megoldható lenne, ha a Marson is elő tudnánk idézni az üvegházhatást. Vagyis a Mars légkörébe elegendő szén-dioxidot és más üvegházgázokat kellene juttatni, így idővel ott is elindulna a felmelegedés, így a hőmérséklet az ember számára kibírhatóvá válna. A kutatókat főleg a Mars talajában és a sarki jégsapkák alatt megkötött szén-dioxid izgatja, ennek felszabadításában látták az utat a Mars klímájának felmelegítéséhez.
Azonban a NASA-szondák által gyűjtött friss adatok alapján aligha lennénk erre képesek. A 2014 óta működő MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) nevű, légköri mintákat gyűjtő szonda mérései alapján a Marson megkötött szén-dioxid nem lenne elegendő ahhoz, hogy érezhetően megváltoztassa a klímát. Egyrészt azért, mert a mennyisége nem elegendő, másrészt, mert a Mars gyér légköre és a Földnél kisebb tömegvonzása miatt a gáz jelentős része kiszökne az űrbe. Ráadásul a marsi talajban megkötött szén-dioxid felszabadításához lényegében az egész bolygó felszínét fel kellene melegíteni, 100 méter mélyégig – ez Jakosky számítása szerint ez reálisan 10 ezer évben telne.
A NASA friss mérései szerint szintén problémát jelent, hogy a marsi rendkívül alacsony légnyomás miatt a bolygó felszínén ma a legmelegebb időszakokban sem létezhet folyékony víz. A sarki jégsapkákban megkötött szén-dioxid felszabadításával növelhető lenne ugyan a légnyomás; ezt Elon Musk nukleáris robbantásokkal érné el, ami a NASA szerint működhet is, de folyékony víz így is csak kis mennyiségben keletkezne, és gyorsan el is párologna. „A folyékony víz nem lenne stabil a felszínen, akkor sem, ha a légnyomás a mostani érték háromszorosára nőne” – írja tanulmányában a MAVEN adatait tanulmányozó csapat.
A terraformálás hívei számára egy reménysugár maradt: elképzelhető, hogy mélyen a Mars felszíne alatt, a kőzetrétegekbe zárva találhatók még nagy gázkészletek. Csakhogy ezek elérése nehézkes lenne, ráadásul létezésük nem bizonyított, és Jakosky szerint „geológiai értelemben valószínűtlen”. Ezen túl a marsi telepek létesítése legfeljebb légmentesen zárt, üvegház-szerű épületekben vagy a talaj alatt elképzelhető.
További hírek a kategóriából
