„Jóccakát #földgáz, jóccakát #szén, jóccakát #atom” – búcsúztatta Twitteren a nem megújuló energiaforrásokat július elején Marc Jacobson, a Stanford Egyetem társadalom- és környezetgazdálkodási mérnök professzora. Jacobson annak a Los Angelesi Víz- és Energiagazdálkodási Hivatal (LADWP) által üdvözölt tervnek örült ennyire, amely szerint a kaliforniai nagyváros hamarosan elkötelezheti magát a tiszta energia bevezetése iránt.
A Los Angeles-i városatyák július 23-án hozhatnak végleges döntést arról, hogy elkötelezik-e magukat az Eland Solar & Storage Center 25 éves hosszú távú tervezete mellett. Ha elfogadják, a naperőmű 7 százalékkal járul hozzá az LADWP 2050-re kitűzött céljának, miszerint az évszázad közepére 100 százalékig kizöldítik a város energiaellátását.
Szinte kizárt, hogy ne fogadnák el, mert a slusszpoén nem az, hogy a világ egyik legnagyobb városa egyébként is igyekszik száz százalékig megújulóra váltani, hanem hogy mindezt olyan olcsón teszi majd, hogy a napenergiából termelt Los Angeles-i lakossági áram harmadannyiba kerül majd, mint az új paksi reaktor termelte magyar áram. A napenergia tárolására szolgáló hatalmas akkumulátorokkal megtámogatott, a tervek szerint élesben 2023-tól működő naperőmű ugyanis 1 kilowattórányi áramot összesen 3,3 centért szolgáltat majd a Los Angeles-i lakosságnak. Ez annyi, mint 9,5 forint kilowattóránként.
Az atom nem megújuló, cserébe viszont nagyon drága
A Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) nemrégiben készült, a paksi bővítésről szóló hatástanulmánya szerint ahhoz, hogy a befektetés megtérüljön, a Pakson termelt áramnak a legjobb esetben is 21,75 forintba kellene kerülnie kilowattóránként. A realista számítás 34,5, míg a pesszimista forgatókönyv 57 forintos kilowattóránkénti árral számol a mai euró-forint középárfolyamon.
Ha semmilyen akadály nem gördül a terv elé, Los Angelesnek sikerül a második legalacsonyabb áron adnia naperőműből származó villamos energiát az egész világon. Ennél alacsonyabb árat eddig még csak Mexikóban sikerült elérni A Science összefoglalója szerint viszont a napenergia ára amúgy is rohamos sebességgel csökkenhet, ahogy egyre több ország és tagállam kötelezi el magát a megújuló energiaforrások mellett.
A napenergia elleni másik érv rendre az, hogy a Nap nem süt mindig. Az árakat egyébként is többnyire az energia tárolása verte fel leginkább. Az éjszaka, vagy rossz idő esetén szükségessé váló napenergia-tárolásra alkalmas lítium-ion akkumulátorok rohamos fejlődése viszont már eddig is jelentős árcsökkenést eredményezett. Ennek tudható be, hogy az utóbbi fél évtizedben 110 százalékkal csökkent a Napból termelt villamos energia ára, 2030-ra pedig újabb feleződést jósolnak.