A tüskés sünök száma húsz év alatt 70 százalékkal csökkent le, csak Angliában. A szomorú adatot még tavaly közölték a kutatók, miután 58 szárazföldi emlősfaj adatait elemezték több mint 1,5 millió biológiai adatfelvétel alapján, s így újabb, egészen hétköznapi fajokat is kénytelenek voltak felvenni a veszélyeztetettséget mutató "vörös listára".
A sünt egyelőre a sebezhető kategóriába tették a kutatók, így pl. a vörös mókushoz képest jobb helyzetben van egyelőre, de ezt a nálunk is mindenhol előforduló rovarevő állatot éppúgy sújtják a klímaváltozás hatásai, mint a többi fajt.
A mókusnak élettanilag több mindenben előnye lehet a sünnel szemben, s az előnyök-hátrányok télen különösképpen kiütköznek. Az állandó testhőmérséklet megtartása a tüskés állatoknak igen nehéz, hiszen a tüskék közel sem szigetelnek olyan jó, mint a sűrű, puha mókusbunda. A vele nagyjából azonos máretű mókustól eltérően ezért a sün kénytelen teljesen átaludni a telet - a hidege ellen védekezve ugyanis rengeteg energiát kéne felhasználnia, ha lenne miből: csakhogy éppen a kedvenc csemegéi, a csigák, bogarak sem találhatóak meg a fagyott tájon. Marad tehát a teljes hibernáció: a sünök teljes, több hónapos álomba merülnek, még a testhőmérsékletüket is "kikapcsolják" - akár 5 fokosra is lehűlhet a testük, miközben a szivük percenként csak kilencet ver. Ha így az állat szinte semmilyen energiát sem használ fel a meglévőből, biztonságban kihúzhatja tavaszig, amikor az állandó kinti meleg felébreszti.
Itt jön képbe a klímaváltozás: évről-évre tapasztalunk plusz 5-6 fokot, vagy még többet is januárban, februárban is. Ez a sünöknek veszélyes, életritmusuk ugyanis tavaszt érez és elkezd felgyorsulni, majd egyfajta félálomba kerülnek, amikor már energiát éget a szervezetük, de a külső hatásokra még képtelenek reagálni - arra csak akkor jön el az idejük, ha odakint 12 fok feletti lesz a hőmérséklet, s teljesen felébrednek. Mivel nem tudnak vadászni sem így, egy részük sajnos egyszerűen éhen vész az üregében - vagy ha mégis kitámolyog onnan valahogy, élelmet nem talál, hiszen táplálékállataik ilyenkor még sehol sincsenek.
Különösen fontos, hogy ha ilyenkor megtalálják őket, emberi segítséggel sünmentő állomásra kerüljenek ahol az igazi tavaszig valahogy életben tartják őket táplálékkal. A tudósok prognózisa szerint azonban a klímaváltozással egyre több ilyen meleg télre lehet számítani, amikor a sünök is fokozottabb védelemre és odafigyelésre szorulnak majd.