Összesen 6.300 tonna széndioxid-kibocsátást "repkedtek össze" tíz év alatt az egyik legnagyobb cég, a Google felsővezetői. Ha ezt egyetlen személyautó kibocsátásával hasonlítanánk össze, járművünk 24 millió kilométert furikázhatna a világban. De miért kell még most is környezetszennyező módon utazgatni, csak hogy egy távoli partnerrel kommunikálhassunk üzleti ügyben?
Sundar Pichai, a Google vezetője Helsinkiben nyilatkozott a Financial Timesnak, mondván: 18 beruházásukkal a szél- és a napenergiába az első helyen állnak a nagyvállalatok között. Pichai mindenesetre különgépével érkezett a finn fővárosba. A kérdésre, hogy bár 30 éves a világháló, meddig lesz még szükség fontos ügyekben személyes találkozóra, kijelentette: nagy áttörésre már nincs szükség, öt- tíz éven belül juthat el a digitális technika odáig, hogy úgy érezzük: közvetlenül szemben ülünk beszélgetőpartnerünkkel.
Addig is, amíg idáig eljutunk, jelentős mértékben járulnak hozzá a nagyvállalatok vezetőinek repülőútjai a felmelegedéshez. Azokat többnyire – biztonsági szempontokra hivatkozva – különgépeken teszik meg. Az Apple például az utolsó pénzügyi évben 284.000 dollár értékű „személyes légiutat” számolt el főnöke, Tim Cook kiadásainál. A Facebook az elúlt 3 évben 5 millió dollárt fizetett ki alapítója és vezetője, Mark Zuckerberg légiútjaira. Eric Schmidt, a Google Alphabet koirábbi vezerigazgatója számára két gép állt rfendelkezésre üzleti útjaira. A Gulfstream V. óránkénti üzemköltsége 7.500 dollár, Schmidt tavalyi repülései 1,2 millió dollárba kerültek, ennek megfedlelő nagy széndioxod-kibocsátással.
De van, aki mindezekkel ellentétben kifejezetten környezetbarát módon üzletel: világszerte terjed ugyanis a mozgalom, amely a szennyező repülés helyett más utazási alternatívát választ. A „flygskam”, azaz a „repülés szégyene” mozgalom egyre népszerűbb a svédek körében is, akik ennek hatására repülés helyett alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású közlekedési lehetőségek mellett döntenek.
A „repülés szégyene” kifejezés az utak környezetszennyező hatása miatti bűntudatra, szégyenérzetre utal, a közösségi médiában pedig nagyon gyorsan terjed. Az Airportalban megjelent friss felmérés szerint 2018-ban ötből egy svéd repülés helyett a vonatozást választotta így nem meglepő, hogy a vasúti közlekedés 32 millió utassal rekordszámot produkált.
Az állami vasútvállalat 21 százalékos növekedést tapasztalt az üzleti utasok körében 2018–2019 telén, a kormány pedig bejelentette, hogy 2022-től kezdődően éjszakai vonatokat fog üzemeltetni a fontosabb európai nagyvárosokba.
A mozgalom legnagyobb vesztesei nyilván a légitársaságok. A Swedavia utasforgalma folyamatosan mérséklődik. A Scandinavian Airlines (SAS) forgalmára sincs pozitív hatással a mozgalom népszerűsége. A légitársaság számos környezetbarát intézkedést tervez bevezetni annak érdekében, hogy javítson megítélésén. Egyebek között több bioüzemanyagot, modernebb, kisebb fogyasztású gépeket ígér.
További hírek a kategóriából
