Az ausztráliai Nagy-korallzátonyon a kifehéredés mértéke kutatók hétfői közlése szerint rosszabb, mint ahogyan először hitték, ráadásul a helyzet súlyosbodhat, ha az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mértékét nem fogják vissza.
A 2300 kilométeres világörökségi helyszín a legsúlyosabb kifehéredést tapasztalta meg tavaly a márciusi és áprilisi tengervíz-melegedés miatt.
A kezdeti légi és vízbeli felmérések szerint a sekély vízi korallok 22 százaléka pusztult el tavaly, de ez a szám mára 29 százalékra nőtt, ráadásul, mivel a zátony jelenleg precedens nélküli, második évi kifehéredését tapasztalja meg, a kutatók szerint a kilátások nem túl jók.
Russell Reichelt, a Nagy-korallzátony Tengeripark-hatóság elnöke az AFP-nek elmondta, nagyon aggódnak amiatt, hogy mit is hoz majd magával a folyamat a zátonynak és az itt élő embereknek. Szavai szerint a 2016-ban elpusztult korallok mennyisége jócskán meghaladja az eredeti becsléseket, és annak ellenére, hogy a jelentéseket még ellenőrizni kell, úgy vélik, 2017 végére összességében további hanyatlást figyelhetnek majd meg.
Kifehéredés akkor következik be, amikor abnormális környezeti feltételek – például melegebb tengervíz – miatt a korall elűzi apró, fotoszintetizáló algáit, ami megfosztja színétől.
A folyamat már az olyan mélységben élő korallokra is átterjedt, ahol a búvárok rendszerint nem tudnak felméréseket végezni. Eme zátonyok mortalitását azonban nem lehet szisztematikusan kiértékelni.
A legsúlyosabb károkat elszenvedett régió a népszerű turistacélponttól, Port Douglastől északra található, ahol a sekély vízi korallok mintegy 70 százaléka pusztult el. Cairns és Townsville – szintén népszerű célpontok – a 2017-es kifehéredési esemény által leginkább sújtott területek közé esnek, bár a zátony déli részei elkerülték a legrosszabbat.
A korallok regenerálódni tudnak, ha a vízhőmérséklet csökken és az algák ismét megtelepednek bennük. Ez a folyamat azonban egy évtizedet is igénybe vehet.
A Nagy-korallzátonyt már eleve fenyegetik a mezőgazdasági túlfolyások, a töviskoronás tengericsillagok és a fejlesztések, idén pedig még egy erős ciklon is lecsapott a régióra. Reichelt szerint a vihar a zátony mintegy negyedét érintette, de teljes képet az idei évi pusztításról csak jövőre tudnak felrajzolni.
Múlt héten a szervezet csúcstalálkozót tartott, ahol több mint 70 ország vezető tengerkutatója vett részt, hogy megvitassa, mi lenne a legjobb stratégia a fenyegető tényezők elleni harcban.
A vizsgált opciók között megtalálható a korallóvodák telepítése, a tengericsillagok számának csökkentése, a monitoring rendszer kibővítése, és a korallregenerációnak fontos, elsődleges helyszínek azonosítása. Természetesen kulcsszerepet játszott a találkozón az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése is.
További hírek a kategóriából
