A globális felmelegedés és a gyorsuló globális népszaporulat azzal fenyeget, hogy jelenlegi, vegyszerintenzív agrártermeléssel nem tudjuk ellátni azt a 9,8 milliárd éhes szájat, amely 2050-ben kíván élelmet a Földön. A raktárakban termőföld és napfény nélküli termesztés okos megoldásnak tűnik, de az állattenyésztés ökolábnyomának nagyságára vagy annak csökkentésére nem kínál megoldást.
A környezettudatos mérnökök, ökológusok, közgazdászok és aktivisták a vertikális farmokat, vagyis a sokemeletes raktárházakban való növénytermesztést kiáltották ki a társadalom legszegényebbjei között világszerte tapasztalható éhínség egyik lehetséges megoldásának.
Mit is jelent a vertikális farmon való termesztés? Az agronómusok hidropóniának nevezik a módszert, amikor vizet, napfényt utánzó LED-világítást alkalmaznak, és – táptalaj helyett – vattába vagy valamilyen szivacsba ültetnek magot és nevelnek belőle élelmiszernövényeket. Mindezt magas házak raktárhelyiségeiben, többszintes állványzatokon és polcokon végzik. (Már Jeff Bezos is invesztál ilyen projektbe.)
Az ilyesfajta termesztés értelemszerűen mellőzi a napfényt és a termőtalajt, tehát nem függ az évszakoktól. Előnye és erénye tehát, hogy egész évben friss terményt produkál.
Miért jó ez az agráriumnak és az ökoszisztémáknak? Mert csökkenti a termőföldhasználatot és a nyomást, hogy kizsigereljük a földeket, és elvileg csökkenti a növények fertőződésének kockázatát. Kisebb vízhasználattal jár, nem igényel gyomirtó és rovarirtó szereket (melyek gyártása szintén nagy energiafogyasztással és üvegházgáz-kibocsátással jár), s öntözőgépeket vagy traktorokat és kombájnokat sem (melyeknek szintén nagy a karbonvonzata az üzemanyag és a kipufogóik miatt).
A vertikális farmok kritikusai az elitizmus gyanúját vetikaz egész metódusra. Ezt a véleményt újabban abban látják igazolva, hogy a vízhiánnyal küzdő közel-keleti arab olajsejkségek is elkezdték önteni a pénzt az ilyen projektekbe és cégekbe. Vagyis ha átveszik a vezetést ebben az alszektorban, azzal csak maguknak fölözik le a nyereséget, a saját ellátási problémájukat oldják meg, de mit nyer ezzel egy szegény fejlődő ország?
Augusztus elején például a Crop One Holdings jelentette be, hogy 40 millió dollárral vegyesvállalatot alapít az Emirates légitársaság étkeztetési cégével. Dubai repterén húznak fel egy hatalmas épületet, ami a világ legnagyobb vertikális farmjaként működik majd.
Mintegy 12 000 négyzetméteren folytatnak majd itt biotermelést. A 15 méter magas épületből naponta(!) 2700 kilogrammnyi friss leveles növény fog kikerülni. A zöldségeket természetesen a repülőjáratok fedélzeti menüihez használják fel. Tervbe van véve, hogy epret, rizst, kávébabot és vaníliát is termesztenek a reptéri toronyban.
Szakemberek egyelőre túl drágának tartják a vertikális növénytermesztést ahhoz, hogy széles körben elterjedhessen, és nagy embertömegek ellátását tudja biztosítani. Ez az oka, hogy a vertikális farmok egyelőre csak kuriózumok, nincs belőlük sok, és nem álltak rá a tömegtermelésre. De a LED-eszközök árának további csökkenése segítheti az elterjedésüket.
További hírek a kategóriából
