A GreenDependent Intézet − közhasznú szervezetként − közel egy évtizede foglalkozik a fenntartható életformák, termelési módszerek és fogyasztási szokások kutatásával, kialakításával és népszerűsítésével. Igen sokrétű a tevékenysége, számtalan projekt, kampány fűződik a nevéhez.
Munkája fontos szeletét teszi ki, hogy közreműködik rendezvények zöldítésében, tanácsot ad a hozzájuk fordulóknak abban, miként csökkenthetik egy-egy program karbon-lábnyomát. (Ez egy mutatószám, ami azt jelzi, mennyi egy ember, egy rendezvény, egy termék teljes – közvetlen és közvetett – üvegházhatású gáz-kibocsátása. Minél nagyobb valakinek vagy valaminek a karbon-lábnyoma, annál nagyobb az éghajlatváltozásra gyakorolt hatása.) Az intézetben nem „csupán” ezt a mutatószámot állapítják meg, hanem felvilágosítást adnak arról is, hogyan lehet a karbon-lábnyomot csökkenteni, azaz karbontudatosan élni. Erről beszélgettünk Vadovics Edinával, a GreenDependent Intézet szakmai vezetőjével.
− Kik fordulnak önökhöz tanácsért?
− Ha karbonsemleges rendezvényekről van szó, akkor leginkább vállalatokkal van kapcsolatunk, vagy pedig a cégekhez kapcsolódó egyesületekkel, szervezetekkel. De egyre több önkormányzat és civil szerveződés kér tőlünk segítséget. Sőt, már családok és lakóközösségek is megkeresnek bennünket: ők persze, nem egy rendezvény karbon-lábnyomát akarják csökkenteni, hanem az életmódjukon szeretnének változtatni, karbontudatossá szeretnének válni. Azt tapasztalom, elterjedőben van az a szemlélet, hogy felelősséget kell vállalni a környezeti hatásokért.
− Ez jó hír, különösen most, hogy visszavonták a törvényjavaslatot az egyszerhasználatos műanyagok betiltásáról. (Az interjú május elején készült – a szerk.) Ezek szerint, mégis trendi a környezettudatosság?
− Az nagy gond, ha felülről semmiféle elvárás nem nehezedik az emberekre, hogy környezettudatosan gondolkodjanak, éljenek. Szerencsére mégis kezd kialakulni ennek a kultúrája, hiszen teljesen önkéntesen jelentkeznek nálunk tanácsért a cégek, szervezetek. Az, hogy a háttérben, marketigszempontok is meghúzódnak, mindegy. A lényeg, hogy megvan a törekvés, és ez egyre markánsabban látszik a nagyszabású kulturális, szórakoztató rendezvényeknél is.
− Milyen módszerekkel csökkenthető egy rendezvény karbon-lábnyoma?
− Alapvetően négy területet vizsgálunk: ezek befolyásolják a leginkább egy program karbon-lábnyomát. Az első tényező: milyen közlekedési eszközzel és milyen távolról érkeznek a résztvevők? Autóval, közösségi közlekedéssel, kerékpárral? Vagy külföldről, repülőgéppel? Ezért nem mindegy, hol lesz a program, megközelíthető-e közösségi közlekedéssel, gyalog vagy kerékpárral – mert így lehet a karbon-lábnyomot csökkenteni. Sokan biztatják a résztvevőket, hogy jöjjenek biciklivel, megoldják a kerékpárok tárolását. Vagy arra sarkallják a jelentkezőket, hogy − ha a közösségi közlekedés nehézkes −, fogjanak össze, utazzanak többen egy autóval.
A második szempont: miféle ételt adunk a rendezvényen, és miben szolgáljuk fel? Nem mindegy, mennyi az élelmiszer-hulladék. Egyre több rendezvény kalkulál kisebb adagokkal, hogy ne pazaroljon, vagy svédasztalos fogadást tart, és ki-ki annyit vesz, amennyit meg tud enni. (Figyelmeztetik is erre a résztvevőket.) A szervező pedig – civil szervezetek bevonásával − gondoskodik arról is, hogy a maradék élelmet rászorulók kapják meg. Csökkentjük a karbon-lábnyomot azzal, ha húsmentes élelmiszert adunk, de azzal is, ha szezonális és helyben elérhető összetevőket választunk. Fontos, hogy az edények legyenek elmoshatóak, ne egyszerhasználatos műanyagot adjanak.
A harmadik szempont: mennyi energiára van szükség a programhoz? A helyszínválasztás ezért is kardinális kérdés. Szerencsés, ha minél több a természetes fény. Előfordul, hogy egy épület eleve alacsony energiafogyasztású, kiváló, ha be lehet állítani a hőmérsékletet, a hűtés-fűtés szintjét. Ehhez a helyszín működtetőivel is meg kell egyezni a részletekről. De azt is tisztázni kell, miféle technikára van szükség: a projektor, a számítógép ma alap… Akadnak rendezvények, ahol szórakoztatni is szeretnék a résztvevőket: ehhez ledfalat, fény- vagy hangjátékot alkalmaznak, ezek azonban növelik a karbon-lábnyomot. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy erről mondjunk le, de találni olyan programelemeket, amelyek eleve zöldek. Az egyik reprezentatív díjkiosztó gálán szereplő együttes hulladékból gyártott hangszereken adott szuperkoncertet: bemutatták a hangszereket is.
A negyedik szempont pedig az, hogy a szervezés során mennyi energiát használnak, mennyi papírt „fogyasztanak”. Ennek kiszámításához a szervezésre fordított munkaórát vesszük alapul, és egy átlagos adattal számolunk. A papírhasználatot pedig oldalszám alapján vizsgáljuk, és megnézzük, hogy színes vagy fekete-fehér nyomtatványról van-e szó… De általában a legkomolyabb, karbon-lábnyomot növelő elem a rendezvényeken az utazás és az élelmiszerellátás.
− Saját karbonkalkulátort használnak, ezzel számolják ki a rendezvény karbon-lábnyomát. Mi történik ezután?
− Valóban, mi részletes adatokat gyűjtünk a rendezvényről – például rögzítjük, ki, milyen járművel érkezett a helyszínre, megnézzük, hány kiló zöldség, hány liter tej fogyott stb. −, ezek alapján megállapítjuk, mekkora az adott program karbon-lábnyoma, amit általában tonna szén-dioxid egyenértékben (tCO2e) szokás megadni. Egy ilyen kalkulátort összeállítani egyébként nagy munka: mi az Energiaklubbal közösen fejlesztettük ki, és máig tovább finomodik… A szén-dioxid megkötésére a legtermészetesebb megoldás, ha fákat ültetünk. Mi tehát – amellett, hogy tanácsokat adunk, hogyan lehet a programot eleve zöldebbé tenni –, megállapítjuk, mennyi az adott rendezvény karbon-lábnyoma: és azt is, hány fa ültetésével lehet ezt kompenzálni. A cégek választhatnak: annyi faültetést finanszíroznak, ami azonnal semlegesíti a lábnyomot, vagy pedig a fák első 5-10 évében kompenzáljuk a hatást – az utóbbi esetben kevesebb fát kell ültetni. A fásítást a cégek, szervezetek szívesen támogatják, mi pedig őshonos gyümölcsfákat tudunk felajánlani, amelyeket a legkülönfélébb iskolakertekben ültetnek el. A kezdeményezés így az oktatás részévé válik: a diákok tudják, hogy mindez a klímaváltozás ellen történik, a környezet védelmét szolgálja. Élménnyé válik az ismeretszerzés, és segíti a szemléletformálást a fiatalok körében. A fákat persze, gondozni kell, de gyümölcs is terem.
Mivel a klímaváltozás problémája egyre nagyobbá vált, mostanában arra törekednek, hogy a vállalatok azonnal kompenzálják ezt a hatást. A cégek erre egyre könnyebben ráállnak – tudtuk meg Vadovics Edinától, aki azt is elmondta, a GreenDependent Intézet igyekszik jó példával elöl járni: a saját rendezvényeik karbon-lábnyomát is vizsgálják, és rengeteg fát ültetnek a szén-dioxid megkötésére, a környezeti hatások kompenzálására – gyakorta a rendezvény résztvevőinek bevonásával.
(Az interjú eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2020 júniusi számában jelent meg. Digitálisan elérhető verziója: https://digitalstand.hu/vasarlas/_kiadvany/_vasarlas/5760)
További hírek a kategóriából
