Alapanyaghiány, rezsiköltségek, bizonytalanság? – Hogyan látják a hulladékos szakma illetékesei?

2022 második felében – ha lehet így mondani – bizony több bizonytalanság, probléma is borzolja a hulladékgazdálkodó ágazatban tevékenykedők idegeit. 2023 nyarától átalakulva kell működjön a teljes hazai szegmens, a cégek mindeközben fokozódó működési költségekkel és időszakos alapanyaghiánnyal is szembesülnek. A válaszadást vállaló szakembereket három témában faggattuk.

 Az alábbi kérdésekkel kerestük meg a hulladékos céges piac illetékeseit, kettőjüktől kaptunk választ a megkeresésre.

1. Ön szerint mennyire létező jelenség, milyen mértékben tapasztalható mostanság a hulladékpiacon az alapanyaghiány? Önöket érinti-e ez, s ha igen, milyen ellenintézkedéseket, megoldásokat lehet tenni e téren? Ha nem, hogyan küszöbölték ki, oldották/előzték meg?
2. Januárban az elemzések akár 20-40 százalékos áremelkedést is prognosztizáltak a hulladékpiacon, a tavaly már szintén érzékelhető árnövekedés nyomán. A valóságban bejöttek ezek az előrejelzések? A várakozásoknak megfelelően alakultak az anyagáramok árainak emelkedései?
3. A piacon működő cégeket hogyan érinti a rezsiköltségek növekedése, az áram-és gázdíjak növekedése? Mit tud tenni az ágazat ebben a helyzetben és mire lehet számítani az év vége felé közeledve? 

Makó Balázs P.M.R. Kft. ügyvezető, HOSZ Nagykereskedelmi klub vezető:

1. A P. M.R. Kft.-nek stabil beszállítói köre van, akár a lakossági hulladékfelvásárlást, akár az ipari-intézményi hulladékfelvásárlást tekintjük. A hulladék mennyiségének csökkenését nem tapasztaltuk, alapanyaghiány nincs, inkább azzal szembesültünk, hogy jóval nehezebb most értékesíteni a begyűjtött és előkezelt hulladékot, legyen az bármelyik frakció.
2. Az árakkal kapcsolatosan az utóbbi években el voltunk kényeztetve, azt reméltük, sokáig kitart. Igazából a vakvilágba mentünk bele, és örültünk, hogy magasan járt a papírár például. Jó másfél évig jó dolgunk volt, most teljesen fordított a helyzet. 2020 elején a pandémia megtanított arra, hogy váratlanul és gyorsan következhetnek be változások, most pedig a háború és az energiaárak elszabadulása mutatta meg, hogy mennyire sebezhető a mi szakmánk… Persze, nem láthattuk előre a szomszédunkban dúló háború hatásait, és hogy az energiaárakra milyen mértékben hat majd ki. Először tavasszal a vaspiacon történt egy hatalmas negatív ugrás az árakban, az elmúlt egy hónapban pedig a műanyag- és a papírhulladék piacán történt meg ugyanez. Lassan ott tartunk, hogy ismét értéktelenné válik a papírhulladék. Ezt már egyszer megéltük 2019 végén és 2020 elején is – 2020 márciusában volt az eddigi úgymond történelmi mélypont –, de a következő hónapokban (az írás 2022 szeptemberének végén készült – a szerk.) még jobban csökkennek majd a hulladékárak, akkor eljuthatunk odáig, hogy az ipari-kereskedelmi hulladéktermelőtől hamarosan pénzt, szolgáltatási díjat kell kérni az elszállításért.
3. Jelenleg a „mit lehet tenni” kérdés is érdekes, hiszen egy koncesszió előtt állunk, 2023 nyarától várhatóan fenekestül felfordul az életünk. Ez az ősz arról szól, hogy megírjuk és beadjuk a pályázatot, amely alapján a jövőben együttműködünk majd a koncesszorral. Ám rövidtávon is meg kell oldani a problémáinkat, a költségeink kordában tartását. Ahogy látom, ezt mindenki a maga módján igyekszik megtenni: napelem-telepítéssel, vagy a gázfogyasztás visszafogásával. Felelős cégvezetőként nyilván mindenkinek meg kell néznie, hogyan tudja a lehető legjobban leszorítani a költségeit. Akikkel beszéltem, az óvatos kivárás politikáját vallják, hiszen rengeteg a nyitott kérdés még a koncesszió ügyében – annak ellenére, hogy be kell adjuk a pályázatot, amely hosszú távon fogja meghatározni a cégek pozícióját. Összességében én úgy érzem, ilyen nehéz helyzet az utóbbi időben még nem volt, mint ez a mostani.

Tihanyi Ervin Inter-Metal Recycling Kft., E-hulladék üzletágvezető:

1. Az elektronikai hulladék mennyisége jellemzően a gazdasági jólét mértékével arányos; utóbbi csökkenése, vagy akár csak a recessziós hangulat elegendő a háztartások beruházásainak tömeges visszafogásához, és ennek következtében a lecserélni kívánt eszközök mennyiségének visszaeséséhez. A borús környezeti kilátások és az élelmiszerárak drasztikus emelkedése sem az elektronikai cikkek beszerzésére serkent. Ennek hatását tapasztaljuk az elmúlt hónapokban az e-hulladék mennyiségének visszaesésében, miközben a hulladékból kinyerhető hasznosítható másodnyersanyagok aránya évek óta csökkenő tendenciát mutat. A miniatürizálás és a szerkezeti fémek műanyagokkal történő kiváltása miatt egyre kisebb haszonnal kecsegtet az e-hulladék feldolgozása. A szakmai kihívást manapság a vegyes műanyagok hasznosítása és a gyűjtési logisztika optimalizálása jelenti: jó lóra tesz, aki ebbe fektet.
2. A magas integráltságú elektronikai részegységek hulladékának értékére még mindig hatással van az arany ármozgása, ami az év eleji többéves csúcsról közel 20százalékot esett, de a forint gyengülésének hatására ez alig volt észrevehető. A háztartási nagygéphulladék árára az év eleji szokatlanul magas vasárak voltak  kedvező hatással. A piacot kicsit összezavarta a karcagi hűtőgép-feldolgozó rövid ideig tartó tavaszi akciója, amelyben meglepő mértékű áremeléssel próbálták pótolni a feldolgozásból hiányzó hűtőgép mennyiségét.
3. Az áramdíj növekedése leginkább a sredder technológiát alkalmazó cégek számára lesz fájdalmas, amíg a kézi feldolgozást folytató kisebb üzemek a fűtésköltségük drasztikus növekedésére számíthatnak. Az üzemanyagárak ugyanakkor mindenkit egyformán sújtanak, ami abból is látható, hogy egyre több cég ajánlatában külön díjtételként jelenik meg a szállítás. Ha mindezen költségek kompenzációja nem jelenik meg emelésként a jövő évi termékdíjas pályázatok illetve koncesszori támogatás díjtételeiben, a gyűjtési mennyiség látványos visszaesésére számíthatunk.

(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2022. októberi lapszámában jelenet meg nyomtatásban.)