Az USA előző külügyminisztere szerint az Egyesült Államok képes lesz megvalósítani a párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátásmérséklést, mert a tagállamok, a nagyvárosok, a nagyvállalatok és a lakosság elkötelezett a párizsi klímaegyezmény iránt.
Az Obama-adminisztráció azt vállalta a párizsi klímaegyezményben – amit John Kerry az unokájával az ölében írt alá a kormány részéről -, hogy a 2005-ös év kibocsátásához képest 2025-re 26-28 százalékkal csökkenti légszennyezését. Oslóban Kerry úgy nyilatkozott, hogy nincs veszve minden, mivel sok nagyvállalat, amerikai tagállam és város folytatja a megkezdett klímapolitikát és visszafogja légszennyezését, annak dacára, hogy Trump bejelentette, kilépteti Amerikát a klímaegyezményből.
“Úgy hiszem, hogy teljesíteni fogjuk a párizsi előírásokat. Nem szeretném, ha az emberek el lennének keseredve”, modta Kerry Oslóban. A volt külügyminiszter egyúttal rámutatott, hogy hivatalosan a kilépés 4 évig tart, tehát csak 2016 november 4 után 4 évvel léphet hatályba. Csakhogy az már a 2020-as elnökválasztás utáni nap. (A szavazás november 3-ára lesz kiírva abban az évben.)
“A mindenkori amerikai kormány bármikor visszaléphet az egyezmény hatálya alá 30 napon belül. Az Egyesült Államok lakosságának nagy része mélyen elkötelezett a klímaegyezmény céljai iránt,” – hangsúlyozta Kerry. A Climate Action Tracker európai klimatológusok kutatásait összegezve kijelentette, hogy a tudományos konszenzus Trump döntéséről az, hogy a klímaegyezményből való kilépés miatt nagyjából konstans marad az emisszió, tehát nem fog csökkenni (igaz, növekedni sem, ami a megújuló energiák térhódításának és a széntüzelésű erőművek bezárásának köszönhető).
Ez azt jelenti, hogy a 2005-ös emisszióhoz képest csak 11,5 százalékkal csökkent a légszennyezés. Ez az a kibocsátásmérséklés, amit Obama kormányzása alatt sikerült elérnie az USA-nak. A párizsi klímaegyezményben azonban legalább 26 százalékos csökkentést ígért az Obama-adminisztráció. Az üzleti szektor szereplőin, a tagállamok kormányzóin, képviselőtestületein (mint helyi törvényhozókon) és a polgármestereken fog múlni, hogy a maradék 14,5 százalékos emissziócsökkentést sikerül-e megvalósítani.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Naples Herald
Az Obama-adminisztráció azt vállalta a párizsi klímaegyezményben – amit John Kerry az unokájával az ölében írt alá a kormány részéről -, hogy a 2005-ös év kibocsátásához képest 2025-re 26-28 százalékkal csökkenti légszennyezését. Oslóban Kerry úgy nyilatkozott, hogy nincs veszve minden, mivel sok nagyvállalat, amerikai tagállam és város folytatja a megkezdett klímapolitikát és visszafogja légszennyezését, annak dacára, hogy Trump bejelentette, kilépteti Amerikát a klímaegyezményből.
“Úgy hiszem, hogy teljesíteni fogjuk a párizsi előírásokat. Nem szeretném, ha az emberek el lennének keseredve”, modta Kerry Oslóban. A volt külügyminiszter egyúttal rámutatott, hogy hivatalosan a kilépés 4 évig tart, tehát csak 2016 november 4 után 4 évvel léphet hatályba. Csakhogy az már a 2020-as elnökválasztás utáni nap. (A szavazás november 3-ára lesz kiírva abban az évben.)
“A mindenkori amerikai kormány bármikor visszaléphet az egyezmény hatálya alá 30 napon belül. Az Egyesült Államok lakosságának nagy része mélyen elkötelezett a klímaegyezmény céljai iránt,” – hangsúlyozta Kerry. A Climate Action Tracker európai klimatológusok kutatásait összegezve kijelentette, hogy a tudományos konszenzus Trump döntéséről az, hogy a klímaegyezményből való kilépés miatt nagyjából konstans marad az emisszió, tehát nem fog csökkenni (igaz, növekedni sem, ami a megújuló energiák térhódításának és a széntüzelésű erőművek bezárásának köszönhető).
Ez azt jelenti, hogy a 2005-ös emisszióhoz képest csak 11,5 százalékkal csökkent a légszennyezés. Ez az a kibocsátásmérséklés, amit Obama kormányzása alatt sikerült elérnie az USA-nak. A párizsi klímaegyezményben azonban legalább 26 százalékos csökkentést ígért az Obama-adminisztráció. Az üzleti szektor szereplőin, a tagállamok kormányzóin, képviselőtestületein (mint helyi törvényhozókon) és a polgármestereken fog múlni, hogy a maradék 14,5 százalékos emissziócsökkentést sikerül-e megvalósítani.