A szelíd jávai tobzoskától az óriás tobzoskáig 8 tobzoskafaj és a földön, és egyikük nagyobb veszélyben van, mint a másik: a főként hangyákkal és termeszekkel táplálkozó rovarevő állatot nem csupán a húsa miatt keresik Ázsiában és Afrikában, hanem a pikkelyei is kelendő árucikkek a feketepiacon.
Ha pedig továbbra is ilyen iramban pusztítják az állatokat, egyes fajai, köztük a jávai tobzoska, tíz éven belül eltűnhetnek a Földről. Miután az ázsiai állományt alaposan megtépázta az orvvadászat, az állatkereskedők és vadászok figyelme Afrika felé fordult. A tobzoska különösen vonzó célpont a vadorzók számára, és még annak ellenére is megéri nekik felkutatni az állatokat, hogy már egyre kevesebben járják az erdőt: a tobzoska szarupikkelye nagyobb üzlet, mint a heroin vagy az elefántcsont-kereskedelem.
Colman O'Criodain, a WWF állatkereskedelmi szakértője szerint míg 1990-ben egy kiló pikkely ára mindössze 8,5 font volt, az 2015-ben 360 fontra rúgott, de akár az 500-at is elérhette (miután a feketepiac fekete, nem igazán beszélhetünk szabott árakról, az emelkedés mértéke azonban jól látható).
Az elefánttal ellentétben a tobzoskák vadászata nem is körülményes: az állat a sünhöz hasonlóan összegömbölyödik, ha zargatják, a vadorzóknak pedig csak össze kell szedniük az állatokat. Vannak, akik hálóval állítanak csapdát a tobzoskáknak, és csak akkor dobják őket piacra, ha már elég összegyűlt belőlük – erre viszont egyre többet kell várniuk. Hagyományosan a húsukért vadászták az állatokat, de így, hogy a feketepiacon vagyonokat érnek a pikkelyei, Jáva szigetén már megélhetési forrássá vált.
A legóvatosabb becslések szerint is legalább tízezer példány kerül ki a feketepiacra, ez ötször annyi, mint amekkora forgalmat tigrissel lehet bonyolítani – igaz, egy tigrist nem is olyan egyszerű begyűjteni, mint a tobzoskákat (a valóságban valószínűleg tízezernél jóval több állatról van szó). A tobzoskák adhatják a nemzetközi állatkereskedelem húsz százalékát, ezzel ők számítanak a legkeresettebb állatoknak a feketepiacon.