Az amerikaiak napi egy nejlonzacskót vesznek átlagosan, a dánok évi egyet

Húsz döbbenetes tényt szedett össze a műanyagszennyezésről a Klímablog. A mellébeszélés kora egyszer és mindenkorra lejárt: az összegyűjtött tények közül az, hogy a műanyagcsomagolások 40 százalékát csak egyszer használjuk és a kicsomagolás után rögtön el is dobjuk - a talán legenyhébb.

Nem is gondolnánk milyen tragikus méreteket öltött a plasztikszennyezés. Az ezredforduló után pörgött fel irdatlan mértékben a műanyaggyártás, pedig legalább 400 évig nem bomlik le a természetben, ha eldobjuk. Márpedig eldobjuk: a műanyag 91 százalékát nem hasznosítjuk újra. Ma már az óceánok is tele vannak plasztikszeméttel.

Egyre többször hallunk arról, hogy bálnákat találnak elpusztulva, gyomrukban egészen nagy méretű műanyagtárgyakkal (vécéülőke, autókaszni darabja stb.). Nézzük honnan jönnek a műanyagok, mennyit termelünk belőlük és mit kezdünk velük?

Gyártás

• Csak 2015-ben 320 millió tonna polimert gyártottunk világszerte.
• A műanyag feltalálása óta összesen 8,3 milliárd tonnát gyártottunk belőle. Ennek nagy része szemétként végezte, derült ki a Georgia Egyetem kutatásából, mely az első kalkuláció a kumulatív, összeadódó műanyagmennyiségről.
• A valaha legyártott műanyagok 44 százaléka 2000 után készült. 1950-ben még 2,3 millió tonnát készítettünk műanyagból, 2000-ben már 250 millió tonnát, 2015-ben pedig 448 millió tonnát.  A globális plasztiktermelés volumene nagyjából 15 évente duplázódott.

Csomagolás

• Az Egyesült Államok minden egyes polgára naponta átlagosan egy új bevásárlószatyrot vesz igénybe. Dániában ez a szám évente(!) egy.
• A műanyagcsomagolások 40 százalékát csak egyszer használjuk és a kicsomagolás után rögtön el is dobjuk.
• Percenként közel egymillió italt adnak el világszerte műanyag italos palackban. 2015-ben az egy főre jutó italfogyasztás az USA-ban 346 PET-palacknyi nedű volt. Az országban ezzel az italos palackok éves eladása elérte a 111 milliárd darabot.

Szemét

• Minden évben a kereskedelmi forgalomba kerülő plasztik közel fele szemétként végzi – még abban az évben.
• Az évente legyártott műanyagmennyiségnek 12 százaléka kerül szemétégetőkbe, 6,3 milliárd tonna pedig szemétként végzi, főleg szeméttelepeken. Ám ott is annyira megterheli a kapacitásokat, hogy gyakran szivárog ki a természetbe.

Újrahasznosítás (illetve annak hiánya)

• Európában a legmagasabb az újrafeldolgozási arány (30 százalék), ezt követi Kína (25 százalék), majd az USA (9 százalék).
• Globális szinten az évente legyártott globális műanyagmennyiségnek csak 9 százalékát hasznosítjuk újra, vagyis 91 százalékot nem. Ezt a 9 százalékot annyira megdöbbentőnek tartották brit tudósok, hogy a Királyi Statisztikai Társaság ezt az összeget választotta 2018 végén az év adatának.

Óceánok

• Évente körülbelül 8 millió tonna műanyaghulladék kerül a tengerekbe a partmenti régiókból. Ez olyan, mintha 30 centiméterenként 3 bevásárlószatyornyi szeméttel lenne végigrakva a világ összes tengerpartja.
• Már 2010-ben évente 12,7 millió darab műanyag jutott ki az óceánokba, becsülte akkor a Victoria University kutatója, Annett Finger. Addigra már összesen 5250 milliárd darab műanyag lebegett a tengerekben.
• A Cocos-szigeteken -másik nevén Keeling-szigeteken-, melynek 27 apró szigete 2750 kilométerre van Ausztrália nyugati partjaitól, legalább 414 millió műanyagnak ad „otthont”, állítják a helyszínen vizsgálódó kutatók. Persze ez csak becslés, mert limitált mintavétel alapján vetítették ki a számot az egész szigetcsoportra, mivel a legszennyezettebbnek gondolt partokat nem tudták elérni.
• Évente feltehetően 8-12 millió tonna plasztikszemét kerül az óceánjainkba.
• Az óceánokban található plasztikhulladék több mint felét 2007 után gyártották.
• Az óceánokban az elmúlt évtizedekben 150 millió tonna műanyag gyülemlett fel, szól az  amerikai Oceans Conservancy becslése.
• Ma már több darab műanyagszemét van a tengerekben, mint amennyi csillag a Tejúton.

Jövő

• Ha így folytatjuk tovább, 2050-re súlyra több műanyag lesz az óceánokban, mint hal.
• Ha nem lassul műanyaggyártásunk, az évszázad derekára 12 milliárd tonna fog tornyosulni belőle a szeméttelepeken. Ez az Empire State Building súlyának 35 000-szerese.
• Mivel a műanyag tömegtermelése az 1950-es évek óta folyik, nem tudhatjuk, hogy a különféle műanyag tárgyak milyen hosszú ideig képesek egy darabban maradni. Annyi bizonyos, hogy a különféle műanyagfajták évszázadokig -legalább 400 évig- nem bomlik le a természetben. Addig összetört mikroplasztikként egzisztál.