Négy évtized, egész pontosan 1978 után történt trónfosztás a legnagyobb légköri szennyezők tengerentúli toplistáján 2016-ban: az első hellyel járó kétes dicsőség így már nem az energiatermelő ágazatot, vagyis az erőműveket, hanem a szállítás-közlekedési ágazatot illeti meg.
A változás oka nem az, hogy az autók, kamionok, repülőgépek, vonatok és hajók emissziója emelkedett volna az Egyesült Államokban. Sőt, az ezredforduló óta a közlekedés-szállítási ágazat üvegházgáz-kibocsátása jelentősen csökkent is az ország energiainformációs hivatalának (EIA) adatai szerint.
Az EIA adatai alapján a szállítás-közlekedési ágazat legutóbb 1978-ban bocsátott ki több üvegházhatású gázt az államokban, mint az erőművek, az új első helyezett pedig 2017-ben tovább növelheti előnyét a Bloomberg elemzése szerint.
Mindez a konkrét számok nyelvén azt jelenti, hogy az áramtermelő és -továbbító rendszer emissziója a 2000-es évek közepének közel 2,5 milliárd tonnás éves rekord kibocsátási szintjéről alig több mint tíz év alatt alig messze 2 milliárd tonna alá süllyedt. A jelenség fő oka a szén háttérbe szorulása, a földgáz ezzel párhuzamos térnyerése, továbbá a tiszta megújuló energiaforrások, a nap- és szélenergia előretörése.
Közben a szállítási ágazat ugyan hasonló utat járt be, ám jóval kevésbé élesen csökkent a kibocsátása. Míg a 2000-es évek közepén még jócskán 2 milliárd tonna fölött alakult ez az érték, az ágazat 2016-ban 1,879 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátott ki összesen, amivel - a csökkenés ellenére is a legnagyobb széndioxid-kibocsátóvá vált az Egyesült Államokban.
A Barack Obama elnöksége alatt bevezetett szigorú kibocsátási szabványoknak köszönhetően az autók jóval hatékonyabbá váltak ugyan, ezt a kedvező hatást azonban teljesen kioltja az SUV-k, crossoverek és pickupok iránti, egyre erőteljesebb kereslet.
Ezzel együt, amit az erőműszektorban a nap- és szélerőművek teljesítettek, azt a szállítási ágazatban az elektromos autók vihetik végbe. Az elektromos autók várhatóan a 2020-as évek közepén válnak a belső égésű motorral felszerelt modellek igazán veszélyes kihívóivá.
Emellett hamarosan az ország úgynevezett tiszta levegő politikája is módosulhat, méghozzá kedvezőtlen irányban. A Trump adminisztráció ugyanis a legszigorúbb üzemanyag-hatékonysági standardok visszavonását fontolgatja, amelyek a 2020-as évek elején lépnének hatályba.
Forrás: Portfolio | Kép: Pexels
A változás oka nem az, hogy az autók, kamionok, repülőgépek, vonatok és hajók emissziója emelkedett volna az Egyesült Államokban. Sőt, az ezredforduló óta a közlekedés-szállítási ágazat üvegházgáz-kibocsátása jelentősen csökkent is az ország energiainformációs hivatalának (EIA) adatai szerint.
Az EIA adatai alapján a szállítás-közlekedési ágazat legutóbb 1978-ban bocsátott ki több üvegházhatású gázt az államokban, mint az erőművek, az új első helyezett pedig 2017-ben tovább növelheti előnyét a Bloomberg elemzése szerint.
Mindez a konkrét számok nyelvén azt jelenti, hogy az áramtermelő és -továbbító rendszer emissziója a 2000-es évek közepének közel 2,5 milliárd tonnás éves rekord kibocsátási szintjéről alig több mint tíz év alatt alig messze 2 milliárd tonna alá süllyedt. A jelenség fő oka a szén háttérbe szorulása, a földgáz ezzel párhuzamos térnyerése, továbbá a tiszta megújuló energiaforrások, a nap- és szélenergia előretörése.
Közben a szállítási ágazat ugyan hasonló utat járt be, ám jóval kevésbé élesen csökkent a kibocsátása. Míg a 2000-es évek közepén még jócskán 2 milliárd tonna fölött alakult ez az érték, az ágazat 2016-ban 1,879 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátott ki összesen, amivel - a csökkenés ellenére is a legnagyobb széndioxid-kibocsátóvá vált az Egyesült Államokban.
A Barack Obama elnöksége alatt bevezetett szigorú kibocsátási szabványoknak köszönhetően az autók jóval hatékonyabbá váltak ugyan, ezt a kedvező hatást azonban teljesen kioltja az SUV-k, crossoverek és pickupok iránti, egyre erőteljesebb kereslet.
Ezzel együt, amit az erőműszektorban a nap- és szélerőművek teljesítettek, azt a szállítási ágazatban az elektromos autók vihetik végbe. Az elektromos autók várhatóan a 2020-as évek közepén válnak a belső égésű motorral felszerelt modellek igazán veszélyes kihívóivá.
Emellett hamarosan az ország úgynevezett tiszta levegő politikája is módosulhat, méghozzá kedvezőtlen irányban. A Trump adminisztráció ugyanis a legszigorúbb üzemanyag-hatékonysági standardok visszavonását fontolgatja, amelyek a 2020-as évek elején lépnének hatályba.