Két hónapja nem válaszol a civilek akkumulátoriparral kapcsolatos állásfoglalására az Energiaügyi Minisztérium, miközben újabb botrányos kormányzati döntések váltak ismertté. A gödi Samsung SDI a civilek szerint jelenleg törvénytelenül működik, ám ennek ellenére a közelmúltban 133 milliárd forint állami támogatást kapott. Komáromban pedig az NMP-feldolgozó üzemre a hatóságok értelmezése szerint nem vonatkoznak az akkumulátoripari üzemekre előírt szigorúbb környezetvédelmi követelmények. A Greenpeace az Energiaügyi Minisztérium falára vetített “Szennyezésvédelmi Minisztérium” felirattal tiltakozott a kormányzat akkumulátoripari döntései ellen.
Az elmúlt hetekben több olyan ügy is napvilágra került, amely rávilágít arra, hogy a kormány nem képes betartatni saját előírásait az akkumulátorgyárakkal és kapcsolódó létesítményekkel. A gödi akkumulátorgyárnak 2025. november 27-én a civilek szerint azonnal le kellett volna állítania a működését, amikor kézhez kapta a bírósági ítéletet a környezetvédelmi engedélyük megsemmisítéséről. Ennek ellenére a gödi létesítmény tovább működik, ami a Göd-ÉRT Egyesület és a Greenpeace szerint súlyosan sérti a jogbiztonságot és a hatóságok mulasztására utal.
Szaszkó Andrea, a Göd-ÉRT alelnöke: „A Samsung SDI gödi gyára nem üzemelhetne, hiszen pont ez egy engedély lényege: amíg nincs meg, addig a tevékenység sem végezhető. Egyesületünk ezért az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult, hogy mint másodfokú hatóság biztosítsa a jogszerűséget és zárassa be a gyárat. A minisztérium azonban csökkentett üzemmódban továbbra is engedélyezné a termelő tevékenységet a gyárban, a jogszabállyal ellentétes módon”. Szaszkó hozzátette, hogy “az ügy külön pikantériája, hogy a közelmúltban a gödi gyár 133 milliárd forint támogatást kapott egyedi elbírálású kormánydöntés alapján, amit egyesületünk felháborító cinizmusként értékel”.
Hasonlóan riasztó a Komárom melletti JWH Kft. NMP-feldolgozó üzemének esete is, amelyre – a hatóságok értelmezése szerint – nem vonatkoznak az akkumulátoripari üzemekre előírt szigorúbb környezetvédelmi követelmények. A cég 2024-es engedélye 150 mg/m3-es kibocsátást engedett – ami lényegesen magasabb mind a Greenpeace szerint megengedett értéknél, mind az akkumulátor üzemekre beharangozott 1 mg/m3-es érték. Ez annak ellenére történik, hogy az üzem közvetlenül a település mellett működik, és a friss hírek szerint jelentős mennyiségű NMP-hulladék kerülhet ide a debreceni akkumulátoripari üzemekből. A Greenpeace szerint a jogszabályok ilyen értelmezése folyamatos és elfogadhatatlan NMP-terhelést jelent a lakosságra. Ezért beadványban fordulnak az Energiaügyi Minisztériumhoz, hogy jelezzék a jogszabályi hiányosságokat, és felhívják a kormányhivatalt intézkedés megtételére.
A két hónapja az Enerigügyi Minisztériumnak átadott, több mint negyven civil szervezet és szakértő által jegyzett állásfoglalás konkrét javaslatokat és követeléseket tartalmazott a lakosság egészségének védelme, az átláthatóság biztosítása, a veszélyes anyag-kibocsátások kontrollja és a jogszerű működés kikényszerítése érdekében. Mindezek ellenére a mai napig semmilyen választ vagy érdemi reakciót nem kaptak a szervezetek a minisztériumtól. A Greenpeace újabb hivatalos levelet is küldött az Energiaügyi Minisztériumnak, amelyben haladéktalan tájékoztatást és érdemi szakmai egyeztetést sürget.
“Az akkumulátoripar gyors terjeszkedése mellett ma nincsenek meg azok a garanciák, amelyek biztosítanák a lakosok, a munkavállalók és a vízbázisok védelmét. A hatóságok eljárásai következetlenek, a szennyező cégek sok esetben kedvezőbb elbírálás alá esnek, mint amit a magyar és az uniós jog előírna. A minisztérium és a hatóságok tétlensége nemcsak szakmai, hanem társadalmi szempontból is elfogadhatatlan, hiszen a helyi közösségek biztonságának és az ország környezetének védelmét nem lehet halogatni.” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.
