A Balaton-felvidéki Nemzeti park erdészei a Natura 2000-es területeken megkezdték a nagy madárleltárt. A cél – meglepő módon - nem az állatvilág felmérése, hanem az erdők átlagos életkorának a megállapítása.
A különböző életkorú, egészségi állapotú fák között más és más madarak élnek, egy sarjerdőben, csemetekertben például nemigen kopogtat a harkály a fatörzseken, az évgyűrűk szaporodásával azonban megszaporodnak az odúk és a farontók is. A korfa felmérést ezért jórészt a Göcsej természetvédelmi egyesület madarászai végzik – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.
Darázsi Zsolt egyesületi elnök a műsorban kifejtette, öt nagy erdőtagon dolgoznak Zala megyében, ez több ezer hektár. Elsősorban az öreg erdők állapotára kíváncsiak. Szavai szerint probléma, hogy az állomány kora egyre fiatalabb, hiányoznak az öreg erdők. Ezért vizsgálják elsősorban a harkályféléket, örvös légykapókat, ragadozó madarakat, mert nekik mind nagy méretű, idős fák kellenek.
A téli felmérés során 10-15 ember reggeltől-estig járta az erdőket, mivel még nem volt lombkorona, a nagyobb fészkeket meg lehetett látni. Ez volt a ragadozó madarak felmérése. A megtalált fészkeket GPS-szel bemérték. Majd következett a harkályok felmérése, ekkor már kiválasztottak háromszor legalább 10 hektárnyi területet. Bejárással, hallgatással, távcsövezéssel, odúk vizsgálatával figyelik a harkályok és örvös légykapók számát. Később még egyszer visszatérnek, aztán átlagot számolnak az országossal összevetve.
Szavai szerint az erdőterület valóban nő Magyarországon, de nem mindegy, mit illetünk ilyen névvel: az öt- vagy tízéveset, vagy a 115 éves öreg erdőt, aminek sok helyütt lennie kellett volna, helyette viszont fiatalost vagy tarvágást észleltek. Az öreg állományok területe drasztikusan csökkent a tapasztalatok szerint.
Kérdés, hogy egy levágott erdőből mikor lesz újból erdőtársulás, hiszen az erdő nemcsak fákból, hanem mindenféle növényzetből áll, amelyek nagy része a tarvágás során elpusztul. Ha meg is újul az erdő, a többszöri vágások után egyre kevesebb az az eredeti aljnövényzet, ami ott volt, mert nem bírja többek között az árnyék megszűnését, az özönnövények betelepülését – tette hozzá.
Darázsi Zsolt elmondta, a vizsgálatot a Balaton-felvidéki Nemzeti Park megbízásából végzik, és abban reménykednek, hogy az idős erdők megmentésére tudnak jó hatást gyakorolni vele.
Forrás: Hirado.hu | Kép: MTI Fotótár (Vargya György)
A különböző életkorú, egészségi állapotú fák között más és más madarak élnek, egy sarjerdőben, csemetekertben például nemigen kopogtat a harkály a fatörzseken, az évgyűrűk szaporodásával azonban megszaporodnak az odúk és a farontók is. A korfa felmérést ezért jórészt a Göcsej természetvédelmi egyesület madarászai végzik – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.
Darázsi Zsolt egyesületi elnök a műsorban kifejtette, öt nagy erdőtagon dolgoznak Zala megyében, ez több ezer hektár. Elsősorban az öreg erdők állapotára kíváncsiak. Szavai szerint probléma, hogy az állomány kora egyre fiatalabb, hiányoznak az öreg erdők. Ezért vizsgálják elsősorban a harkályféléket, örvös légykapókat, ragadozó madarakat, mert nekik mind nagy méretű, idős fák kellenek.
A téli felmérés során 10-15 ember reggeltől-estig járta az erdőket, mivel még nem volt lombkorona, a nagyobb fészkeket meg lehetett látni. Ez volt a ragadozó madarak felmérése. A megtalált fészkeket GPS-szel bemérték. Majd következett a harkályok felmérése, ekkor már kiválasztottak háromszor legalább 10 hektárnyi területet. Bejárással, hallgatással, távcsövezéssel, odúk vizsgálatával figyelik a harkályok és örvös légykapók számát. Később még egyszer visszatérnek, aztán átlagot számolnak az országossal összevetve.
Szavai szerint az erdőterület valóban nő Magyarországon, de nem mindegy, mit illetünk ilyen névvel: az öt- vagy tízéveset, vagy a 115 éves öreg erdőt, aminek sok helyütt lennie kellett volna, helyette viszont fiatalost vagy tarvágást észleltek. Az öreg állományok területe drasztikusan csökkent a tapasztalatok szerint.
Kérdés, hogy egy levágott erdőből mikor lesz újból erdőtársulás, hiszen az erdő nemcsak fákból, hanem mindenféle növényzetből áll, amelyek nagy része a tarvágás során elpusztul. Ha meg is újul az erdő, a többszöri vágások után egyre kevesebb az az eredeti aljnövényzet, ami ott volt, mert nem bírja többek között az árnyék megszűnését, az özönnövények betelepülését – tette hozzá.
Darázsi Zsolt elmondta, a vizsgálatot a Balaton-felvidéki Nemzeti Park megbízásából végzik, és abban reménykednek, hogy az idős erdők megmentésére tudnak jó hatást gyakorolni vele.
További hírek a kategóriából
Sziget: Idén még hangsúlyosabb lesz a környezettud...
Közzétéve 2016.08.16 15:12
NABI: Gázüzemű buszokkal hasznosítható lenne a dep...
Közzétéve 2016.08.17 14:44
Környezetszennyezés okozta jogsérelmek
Közzétéve 2016.09.26 09:02
