Nyáron, jó időben ugyan többen kezdenek bele építkezésbe, kerti építmények felújításába, mégsem jellemző, hogy ilyenkor növekszik meg a kidobott, jobbára fából készült bútorok mennyisége a hulladékudvarokban. Az építési hulladék közül kifejezetten a bútorhulladéknak még mindig az égető a szokásos sorsa idehaza, s kevés egyelőre az olyan kezdeményezés, mint amiről éppen egy nemzetközi bútormulti szervez kerekasztal-beszélgetést: a használt bútor körforgásban tartásáról és a lombútorok kezeléséről. A Zöld Ipar Magazin egy ilyen eseményre kapott meghívást nemrégiben.
Formabontó helyszínen, egy építési hulladékot nagy volumenben feldolgozó budapesti hulladékudvarban tartották meg az IKEA Magyarország által szervezett eseményt – a kerekasztal körül a svéd bútorgyártó hazai fenntarthatósági felelőse, Bálint Attila, valamint a helyszínt adó telephely és vállalkozás, a Szerviz Transz Kft. tulajdonos-ügyvezetője Szappanos László, és a környezetkímélő bútorhasználatot népszerűsítő bútorkészítő blogger, Vályi Bence, azaz a Tetovált Asztalos beszélgetett Tapasztó Orsi moderátorral. A fabútorhulladék kezelésének fókuszba állítása nem gyakorta terítékre kerülő téma idehaza, pedig még mindig nagy, évente 43-59 millió tonna közötti az a mennyiség, amely ebből az anyagból az égetőkbe kerül.
Az esemény után nem sokkal lehetőséget kaptunk körbenézni az évente 450 ezer tonna építési hulladékot kezelő Szerviz-Transz egyik telephelyén, ahova lomtalanításokból, lakásfelújításokból érkezik a legtöbb anyag, emellett a lakosság is beszállíthatja és élnek is ezzel a lehetőséggel. A telepen a beérkezett építési hulladékból kiszedik a fa- és műanyaghulladékot, azokat anyagukban újrahasznosítják. A leselejtezett ajtókat például lényegében ledarálják, miután a kilincseket leszedték róla, majd egy másik telepen erős mágnesekkel a még maradék fémalkatrészeket is eltávolítják a darálékból – hogy abból aztán ismét új ajtót állíthassanak elő. Az anyagában hasznosítás jó megoldás, de kifejezetten a bútorhulladéknál van még jobb is: nem kell azokat kidobni, felújítva, eladományozva még sokáig körforgásban tartható. (A sajtóesemény helyszínét egyébként ilyen darabokkal rendezték be, hogy a 2030-ra klímapozitívvá válni kívánó svéd gyártó bútormentő programját illusztrálhassák. Magyarországon eddig ugyanis 2177 terméket vásároltak vissza és értékesítettek tovább a Bútorok második élete programban, és 7844 vásárló rendelt már online alkatrészeket. A cég nemrég készült felméréséből az derült ki, a vásárlók nagy része kifejezetten igényli a másodéletre vonatkozó lehetőségek felvillantását.)
– Hozzánk évente kb. 3000 tonna fahulladék érkezik be – mondja Szappanos László –, ez elég nagy mennyiség. Ami a szemléletformálódást illeti, én látok javulást. Ha belegondolok, hogy 15 éve még milyen lerakók voltak idehaza és mennyire szemetesek voltak az erdőszélek, most sokkal jobb a helyzet. Magánemberként is azt látom, hogy az emberek gondolkodása most már jó irányba halad e téren.
A felmérésben válaszolók 54,6%-a selejtezett le bútort az elmúlt egy évben. Közülük ezt 32,7%-ban új darab vásárlása, lecserélése miatt tették meg, amíg a nyilatkozók 31,9%-a a bútorok elöregedésének vagy megsérülésének (25,8%) okát jelölte meg. Az emberek leginkább ágyaktól (24,7%), valamint kanapéktól (21,7%) szabadultak meg, amíg a fogasokat, kerti bútorokat és kiságyakat – úgy tűnik – inkább tovább használták.
A selejtezésen túli egyéb formák is változatosak: a megkérdezettek közel egyharmada (27%) eladományozza a fölösleges bútordarabokat, újrahasznosító központba vagy hulladékudvarba viszont csak 6,8 százalékuk hajlandó bevinni. A válaszadók 18,9 százaléka valamilyen online lehetőséget vesz igénybe a megunt bútorok értékeséhez, amíg 13,5 százalékuk garázsban vagy pincében tárolja inkább. A megkérdezettek 7,8 százalékának válaszaiból kiderül, hogy ők nem igazán a megfelelő módszerrel szabadulnak meg felesleges bútoraiktól: leginkább kommunális hulladékgyűjtőbe vagy amellé teszi ki azokat. A legkisebb csoportot azok alkotják egyelőre, akik a bútorokat visszaadják a gyártónak vagy eladónak: a felmérésben válaszolóknak alig 1 százaléka járt el így.
További hírek a kategóriából
