Nívós díjat nyert és vált az Év startupjává egy társaság, ami arra vállalkozott, hogy lebontsa a műanyagokat. Úgy tűnik, van piac az elképzelés előtt, és az újrahasznosítással foglalkozó cégeknek nem sikerül a problémát megoldani. A Poliloop a világ összes kontinensére be akar férkőzni, bemutatjuk a társaságot és a mögötte álló vállalkozókat.
– Háromszázmillió tonna műanyag döntő többségét csupán elméletben tudnánk eltüntetni, hiszen ezen műanyagok jelentős része az újrahasznosítás lehetőségéig sem jut el, hanem kikerül a környezetbe. Ugyanakkor egy ideális világban úgy működne a megoldásunk, hogy mi azt licenc-szeljük hulladékgazdálkodóknak, akik a saját műanyag szemetüket lebontják” – nyilatkozta a Zöld Ipar Magazinnak Zsarnóczi Gábor gazdasági vezető. Április 28-án rendezték meg Kelet-Közép-Európa legnagyobb energetikai startup versenyének, a PowerUp-nak a hazai döntőjét, amelyet a magyar fejlesztőkből álló Poliloop nyert meg harminc hazai csapat közül, így a társaság lett az Év startupja is. Tízen jutottak be az országos döntőbe, a versenyzőknek ötfős, vezető nagyvállalati és innovációs szakértőkből álló zsűri előtt kellett bemutatniuk fejlesztésüket és a piaci elképzeléseiket. A Poliloop arra vállalkozott, hogy felszámolják a műanyag szeméthegyeket; olyan mikrobákat alkottak meg, amelyek szobahőmérsékleten, hetek, illetve sok esetben napok alatt bármilyen műanyag hulladékot (polietilén, polipropilén, polisztirol) lebontanak. Négy olyan baktériumokból álló „koktélt” készítettek, amelyek műanyagokat fogyasztanak, ezek közül kettő olyan, amit még odáig nem írtak le, kettőt pedig nem használtak erre a célra.
– Olyan biológiai megoldást dolgoztunk ki, amellyel a Földön évente keletkező, 300 millió tonnát meghaladó műanyagszemét döntő többsége eltüntethető lenne. Ez főleg annak tükrében fontos, hogy jelenleg alig 2 százalékát hasznosítják újra a műanyagoknak világszerte. Ezen a ponton azonban nem állnánk meg. Gyártóként, biológiailag lebomló műanyagok előállításával szeretnénk hosszú távon megteremteni a körforgásos gazdaság működését” – fogalmazott akkor a Poliloop ügyvezetője, Madaras Liz.
A Poliloop mögött impozáns, fiatalokból álló csapat húzódik meg. A négy nyelven folyékonyan beszélő biomérnök társalapító, Madaras a Magyar Tudományos Akadémia, a Sanofi, valamint a Richter Gedeon munkatársaként dolgozott, illetve Törökországban, az Egyesült Államokban, valamint Olaszországban is részt vett tudományos projektekben is. Munkája részeként genetikailag módosított mikrobális sejteket, valamint állati sejtvonalakat tanulmányozott. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen vegyészmérnökként végzett Lévai Krisztina műszaki igazgató megfordult az Egisnél, valamint a Richternél is, Chilében parazitaölő készítmény kifejlesztésén munkálkodott. Antal Gábor operatív igazgató dolgozott a Robert Boschnál, valamint a társaság egyik leányvállalatánál, a Bosch Rexrothnál, illetve a Xeroxnak is, mint központi szolgáltató. A Corvinuson végzett Zsarnóczi Gábor egy szemesztert Hongkongban töltött, és még mielőtt a Poliloophoz csatlakozott volna, a PwC-nek dolgozott.
Biológiai léttér
De miért nem inkább a műanyagok elpusztításában és nem az újrahasznosításban látja a lehetőséget a Poliloop?
Zsarnóczi Gábor szerint jelenleg keletkezett 8300 millió tonna műanyagból csupán 100 millió tonna került globálisan újrahasznosításra úgy, hogy a körkörös gazdaság elvei szerint még mindig annak a része. „Téves azt hinni, hogy a műanyagok eltüntetése nem tud további értékeket képezni. Mi lényegében biológiailag lebontjuk a kőolaj alapú, eddig bonthatatlan műanyagokat, a visszamaradott termék így már biológiai életciklusokban hasznosítható. Röviden, áthozzuk a műanyagokat a biológiai léttérbe és a természetet imitálva tesszük újra részévé azokat a természetnek” – mondja. A szakember tájékoztatása szerint a csapat „nagyon örül neki”, ha valaki újrahasznosítja a műanyagot, de a valóság az, hogy szinte mindenhol a világon még azokat a műanyagokat sem hasznosítják újra, amelyeket újra tudnának kapacitásbeli hiányosságok és gazdasági megfontolás miatt. „Jelenleg sajnos a legtöbb műanyag a szerkezeti tulajdonságai miatt vagy csak kevésszer, vagy csak dowcycling-gel (például már csak szemeteszsák készülhet az azelőtt élelmiszerrel való érintkezésre alkalmas műanyagokból), vagy egyáltalán nem hasznosítható újra. A legvégén szinte az összes műanyag szemét a természetben, legális vagy illegális hulladéktelepen vagy égetőben végzi”.
Van piac
– Hogy mekkora a piac, azt többféle szempontból lehet elemezni; ha az interneten valaki utánanéz, azt találja, hogy a műanyag újrahasznosítási ipar körülbelül 30-40 milliárd dollár. Elfogadhatnánk ezt a számot is, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy jelenleg csupán 9-11 százalékát hasznosítják újra az összes műanyag szemétnek” – reagál a gazdasági vezető arra a felvetésünkre, hogy mennyire kiaknázatlan az ágazat, amit a Poliloop kinézett magának.
Zsarnóczi szerint a mostani technológiák kis része tud gazdasági és környezetvédelmi szempontból is hasznos végterméket készíteni. Ugyanakkor számításba kell venni azt is, hogy a különböző 2025, 2030, 2050-es környezetvédelmi ígéretek időpontja is közeleg, s ezeket a vállalatok, államok tartani szeretnék.
– Nem rendelkezünk konkrét számmal, nem is keressük, de biztosak vagyunk benne, hogy amennyiben sikerül egy környezetvédelmi szempontból és gazdaságilag megalapozott választ adni erre a kérdése, akkor a cégértékünk magas lesz – fogalmaz a szakember. A Poliloop előtt fényes jövő állhat, ugyanis a PowerUp magyarországi körének megnyerése mellett decemberben kijutottak a Techstars Abu Dhabiban tartott acceleratorjába (azaz egy, a startup vállalkozások támogatására létrejött magánkezdeményezésbe).
– Több mint kétezer csapat közül választottak ki tízet, szerencsére velünk együtt. A tudományos eredményeket tartjuk a társaság legfontosabb alapkövének, amelyre szeretnénk fókuszálni az elkövetkező időben – teszi hozzá Zsarnóczi.
A Poliloop rövid távú célja, hogy minél előbb le tudjon szerződni első ügyfelével, hosszú távon pedig a világ összes kontinensén működve, „műanyagszemét-mértékben értelmezhető választ” szeretne adni a keletkezett problémára. A gazdasági vezető azonban nem kívánt nyilatkozni arról, jelenleg milyen fejlesztések zajlanak a cég háza táján.
(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2020.augusztusi számában jelent meg.)
További hírek a kategóriából
