Az elavult termelési módszerektől a fogyasztókig az ellátási lánc minden eleme felelős az élelmiszerpazarlásért. Az élelmiszer kinézetére vonatkozó elvárások vagy az önkényesen megállapított lejárati dátumok csak tovább rontanak a helyzeten.
Egyhetes szakmai tanulmányútra látogatott hazánkba egy magas rangú grúz delegáció, élén a helyettes mezőgazdasági miniszterrel Revaz Asatianival. A program részeként FAO szakértőktől szerezhettek közvetlen ismereteket a szervezet munkájáról, különös tekintettel az élelmiszerpazarlásra, mely hozzájárul a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz. A mezőgazdasági szakemberek az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) budapesti regionális irodájából érkeztek, amely az ENSZ ügynökség európai és közép-ázsiai munkáját irányítja.
Az élelmiszerpazarlás és -veszteség az élelmiszer-ellátási lánc egészén keletkezik – hangzott el a találkozón. Tovább rontják a helyzetet a magas jövedelmű térségekben a fogyasztás szintjén az olyan faktorok, mint az élelmiszer kinézetére vonatkozó elvárások és az önkényesen megállapított lejárati dátumok.
Miközben minden erőforrás, melyet az el nem fogyasztott élelmiszer előállításához használtak, pocsékba megy és tovább rontja a talaj- és vízkészletek állapotát, hozzájárulva a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz, figyelmeztetett a FAO agrárközgazdásza, Hradszky Zoltán.
Globálisan nézve a legnagyobb mértékű veszteség a termelés és a betakarítás utáni fázisban keletkezik, azt követi a fogyasztás – az ökológiai lábnyoma ez utóbbinak a leginkább kiugró.
Térségünk fejlett országaiban az élelmiszerek bőséges és alacsony árú elérhetősége az egyik fő oka a pazarlásnak. A spektrum másik végén a mezőgazdasági és élelmiszertermelők a nem megfelelő vagy épp idejétmúlt infrastruktúra és technológia révén járulnak hozzá akaratlanul is a problémához. Gyakran a jó csomagolás sem megoldható, ahogy a hűtött tárolókapacitások is hiányozhatnak.
A FAO SAVE FOOD kezdeményezése révén, és azon túl is, aktívan támogatja a világ országait a probléma megoldásában az információcsere, a termelési megoldások és az intézményi keretek javításával. Bár, jegyezte meg a szakértő, miközben csak a privát szektor képes az élelmezéspazarlás érdemi csökkentésére, továbbra is szükség van az állam szerepvállalására a kutatás és a támogató környezet biztosításához.
Forrás: Klíma Blog | Kép: Flickr
Egyhetes szakmai tanulmányútra látogatott hazánkba egy magas rangú grúz delegáció, élén a helyettes mezőgazdasági miniszterrel Revaz Asatianival. A program részeként FAO szakértőktől szerezhettek közvetlen ismereteket a szervezet munkájáról, különös tekintettel az élelmiszerpazarlásra, mely hozzájárul a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz. A mezőgazdasági szakemberek az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) budapesti regionális irodájából érkeztek, amely az ENSZ ügynökség európai és közép-ázsiai munkáját irányítja.
Az élelmiszerpazarlás és -veszteség az élelmiszer-ellátási lánc egészén keletkezik – hangzott el a találkozón. Tovább rontják a helyzetet a magas jövedelmű térségekben a fogyasztás szintjén az olyan faktorok, mint az élelmiszer kinézetére vonatkozó elvárások és az önkényesen megállapított lejárati dátumok.
Miközben minden erőforrás, melyet az el nem fogyasztott élelmiszer előállításához használtak, pocsékba megy és tovább rontja a talaj- és vízkészletek állapotát, hozzájárulva a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz, figyelmeztetett a FAO agrárközgazdásza, Hradszky Zoltán.
Globálisan nézve a legnagyobb mértékű veszteség a termelés és a betakarítás utáni fázisban keletkezik, azt követi a fogyasztás – az ökológiai lábnyoma ez utóbbinak a leginkább kiugró.
Térségünk fejlett országaiban az élelmiszerek bőséges és alacsony árú elérhetősége az egyik fő oka a pazarlásnak. A spektrum másik végén a mezőgazdasági és élelmiszertermelők a nem megfelelő vagy épp idejétmúlt infrastruktúra és technológia révén járulnak hozzá akaratlanul is a problémához. Gyakran a jó csomagolás sem megoldható, ahogy a hűtött tárolókapacitások is hiányozhatnak.
A FAO SAVE FOOD kezdeményezése révén, és azon túl is, aktívan támogatja a világ országait a probléma megoldásában az információcsere, a termelési megoldások és az intézményi keretek javításával. Bár, jegyezte meg a szakértő, miközben csak a privát szektor képes az élelmezéspazarlás érdemi csökkentésére, továbbra is szükség van az állam szerepvállalására a kutatás és a támogató környezet biztosításához.
További hírek a kategóriából
Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált...
Közzétéve 2016.08.15 11:13
Több százezer forintot dobunk ki a szemétbe
Közzétéve 2016.09.14 11:46
Ötödik éve a hulladékcsökkentésért
Közzétéve 2016.09.16 11:50
