Riasztó eredményekre hívták fel a figyelmet, a klímaváltozás miatt ugyanis a magyar tenger is gondba kerülhet: a kutatók prognózisa szerint 2100-ra a Balaton vízgyűjtőjén a vízkészlet jelentős csökkenésére kell számítani, ami befolyásolja tó hasznosíthatóságát is.
A Balaton az ország legtisztább levegőjű területe. Vízgyűjtő területén az 1961-1990 közötti adatokhoz viszonyítva 2100-ig 2 Celsius fokot meghaladó felmelegedés valószínűsíthető.
Hosszú távon nem a csapadékváltozás, hanem a párolgás intenzívebbé válása miatt kell számolni a Balaton vízkészletének jelentős csökkenésével, figyelmeztetnek a szakemberek. A második nemzeti éghajlatváltozási stratégia a Balaton térségében három megoldást javasol: vízszintszabályozást vízeresztő zsilippel és tározóval, a vízhasználat korlátozását és ideiglenes vízpótlást.
Hetesi Zsolt fizikus már 2013-ban jelezte, hogy több köbkilométernyi ivóvizet veszít minden évben a Kárpát-medence. „Hazánkat vízben gazdagnak tartják, ám az igazság az, hogy a Kárpát-medence évről –évre nagy mennyiségű vizet veszít” – mondta Hetesi. Magyarországra évente 111,5 köbkilométer folyóvíz érkezik, 54,5 köbkilométer csapadék esik, viszont a párolgási veszteség, a kifolyó vizek és a fogyasztás miatt minden évben a medence fél köbkilométer vizet veszít. Hetesi Zsolt szerint a hiányzó vizet csak a tavaszi árvizekből lehetne visszatartani, azonban a jelenlegi ár- és belvízvédelem az, ami arra törekszik, hogy minél hamarabb az ország határain kívülre vezesse a vizet. Az árvízi tározók kiépítése és az árterek kiszélesítése azonban késik, mivel az ártereken jelenleg hagyományos gazdálkodás folyik, ami ugyan gazdaságtalan, azonban a támogatási rendszer révén mégis megéri a gazdálkodóknak fenntartani a jelenlegi rendszert.
További hírek a kategóriából
